hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Egy nagy nulla
Brókerbizottság: vége

– Kezd tragikomédiába fordulni. – Nem, ez már kezdettől fogva az. A brókerbizottságra várunk a Fehér Házban. Húsz újságíró, öt kamera és a bizottság kormánypárti tagjai.  – Demeter úr üzeni, hogy negyed órát késik – közli Wiener úr az MSZP-ből.  – Csórikám, annyi pluszmunkát vállal – feleli valaki, majd a többség kitódul a folyosóra kávézni. – Wiener alelnök úr akár be is zárhatná az ülést – mondja a terembe visszatérő szocialista Tóth úr –, de ez politikailag nem lenne célravezető. – Karcsi, most politikailag célszerűen vagy törvényesen akartok viselkedni? – száll a kérdés Tóth úr felé, válasz azonban nem jön. Fél három előtt néhány perccel megérkezik Demeter úr, az elnök, s ezzel kezdetét veszi a vég. Pontosabban fogalmazva a Rejtő és Kulcsár urak nevével fémjelzett sikkasztás-pénzmosás ügy kivizsgálására létrehozott parlamenti bizottság záró ülése.  Az ülés hat percig tartott. Mivel a kormánypárti képviselők nem szavazták meg a napirendet, a bizottság hat hónapos tevékenységének hivatalos eredménye: nulla. 



Wiener György és Demeter Ervin. Elköszöntek egymástól Fotó: Vörös Szilárd

Az ülés után – külön-külön – az MSZP és a Fidesz is sajtótájékoztatót tartott. A kormány elszabotálta a bizottsági munkát – összegezte a történteket a fideszes Szíjjártó Péter, majd Demeter Ervin ismertette az általa elkészített – de végül el nem fogadott – ellenzéki jelentéstervezetet. 

A jelentés főbb elemei: az autópálya-építésre szánt közpénzekből a K&H Equities Rt. 16 milliárd forint értékben vásárolt magáncélú részvényeket, nevezetesen Pannonplast értékpapírokat. A közpénzt az Állami Autópálya Kezelő Rt. (ÁAK) utalta át a K&H Equities Rt.-nél vezetett ügyfélszámlájára 2002 decembere és 2003 februárja között. Az ÁAK azért rendelkezhetett ilyen nagyságú szabadon mozgatható pénzzel, mert a forrásait biztosító Nemzeti Autópálya Rt. (NA) még 2002 decemberében módosította a földterületszerzés finanszírozására vonatkozó gyakorlatát: az utófinanszírozásról az előfinanszírozásra tért át, 2002 decemberében 10 milliárd forintot utalt át az ÁAK részére előlegként. Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy az előfinanszírozásnak szakmai indoka nem volt.

A Medgyessy-kormány hivatalba lépését követően az autópálya-építésekért felelős állami tulajdonú gazdasági társaságok – a Nemzeti Autópálya Rt., az Állami Autópálya Kezelő Rt. – vezető testületeibe szokatlan és példátlan módon kormánypárti politikusokat delegáltak. 

A Pannonplast-részvények szabálytalan felvásárlását állami pénzen jelentősen megkönnyítette a Medgyessy-kormány máig tisztázatlan körülmények között meghozott 292/2002. számú rendelete, amely 2002 decemberében született. Ez tette lehetővé, hogy az ÁAK pénzét kezelő bróker – Kulcsár Attila – a tőzsdei ügyletekből származó pénzt ismeretlen bankszámlákra utaltassa.

Kulcsár, a sikkasztás egyik gyanúsítottja, a K&H Equities Rt. brókere, számos, máig tisztázatlan tartalmú kapcsolatot tartott fenn kormánypárti politikusokkal, illetve az elsikkasztott pénz körül számos, a szocialista párthoz közel álló gazdasági társaság neve merült fel. Kulcsár a K&H Equities Rt. ügyfeleinek egy részét kiemelt ügyfélként kezelte, és részükre "extrahozamokat" ígérő befektetési lehetőségeket kínált. Ide, a brókercég "VIP-ügyfelei" közé nem volt könny? bejutni, hiszen ahhoz legalább 30 millió forintos induló tőkére és meglehetősen jó összeköttetésekre volt szükség. A cég a kiváltságosok közé bekerülőket a piaci kamatokat jelentősen meghaladó, évi 15–20 százalékos hozammal kecsegtette és ajándékozta meg. 

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a K&H Equitiesnél folytatott vizsgálata során feltárta, hogy a brókercégnél elsikkasztott milliárdok egy része különböző off-shore cégeken keresztül az Inter-Európa Bank Rt.-hez került, ahol két Magyarországon élő, szír állampolgárságú személy 6,2 milliárd forintot vett fel.

A nyilvánosságra került lista alapján megállapítható, hogy az ott szereplő magánszemélyek és társaságok jelentős része meglehetősen erős szálakkal kötődik a szocialista párthoz – állítja a Fidesz.

Tóth Károly a szocialista álláspontot ismertette. E szerint az úgynevezett Kulcsár-ügy egy gazdasági bűncselekmény-sorozat, amely 1998 óta tartott, és amelybe csak 2002-ben kezdték a politikát belekeverni. A PSZÁF csak akkor lépett fel kellő eréllyel, amikor megérezték, hogy "buli" van az ügyben. (A közélet ismerői Szász Károlyt, a PSZÁF elnökét egyértelműen fideszes elkötelezettség? embernek tartják.) 

A szocialisták szerették volna a bizottság elé idézni a PSZÁF, a rendőrség és az ügyészség képviselőit, az ellenzék azonban megakadályozta ezt. Demeter Ervin Kulcsár Attilát akarta meghallgatni, ugyanakkor Polt Péter legfőbb ügyészt nem engedte beidéztetni. 

Tóth szerint a bizottság féléves munkája során az ellenzék összegyűjtötte az MSZP-hez köthető gyanúsítottak nevét, és ezeket úgy akarta a jelentésbe illeszteni, hogy közben a jobboldalhoz kapcsolódó személyeket kihagyja. "Ehhez viszont nem kell parlament, ehhez elég egy homokozó" – jelentette ki Tóth. Kulcsár "VIP-listájáról" Tóth azt mondta: bárkinek jogában áll befektetni saját pénzét, ez önmagában nem bűncselekmény. 

A Fidesz jelentéstervezetével kapcsolatban Wiener György kifejtette: Miközben az ellenzék kifogásolja, hogy az NA közpénzt bocsátott az ÁAK rendelkezésére, nem szólnak egyetlen szót sem arról, hogy egy 2000. évi kormányhatározat a Magyar Fejlesztési Bankot kötelezte arra, hogy állami pénzt juttasson az ÁAK részére.

A szocialisták szerint – ellentétben a Fidesz állításával – nem ütközik semmilyen törvénybe az ÁAK részvényvásárlása. 

Sem a brókerbizottság ülésén, sem a két nagy párt sajtótájékoztatóján nem került szóba Kulcsár Attila főnökének, Rejtő E. Tibornak a neve, aki pedig szintén az ügy gyanúsítottjai között szerepel, és akit – az összes gyanúsított közül egyedüliként – a rendőrség az ügyészség asszisztálásával szabadlábra helyezett. 

Rejtő 2001-ben tért vissza a K&H Bank vezérigazgatói székébe. Vezetése alatt a bank teljes menedzsmentjét lecserélték. 2002 elején, a választási kampány előtt megvált Draskovics Tibor jelenlegi és László Csaba korábbi pénzügyminisztertől. Bankárkörökből származó értesüléseink szerint Lászlót és Draskovicsot Kövér László és Szász Károly kérésére távolította el Rejtő, akiről a bankszakmában köztudott, hogy politikai beállítottsága "egyértelműen, definitív módon jobboldali"
(Hetek, 2003 október 17.). Vezérigazgatósága idején vált a K&H Bank ügyfelévé a szintén jobboldali politikai körökhöz kötődő Vegyépszer. "Rejtőnek kifejezetten jó kapcsolatai voltak a Fidesszel, ez ténykérdés" – állította lapunknak egy névtelenséget kérő magas rangú bankvezető, és hozzátette: "Azt, hogy Rejtő a Fidesz-kormány idején úgy folytathatta üzelmeit, hogy a baloldalnak gazdagodási lehetőséget biztosít, miközben a jobboldalt »kihagyja a buliból«, bankárkörökben logikailag is kizártnak tartják."

A jobboldalhoz tartozó érintettek – a baloldal szerint

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!