hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A vád titokzatos tárgya

2003. 11. 10.
Komoly politikai botrány robbant ki október 8-a után, amikor az ügyészség kivonta a rendőrség látóköréből Rejtő E. Tibort, a K&H bankbotrány első számú gyanúsítottját. Az ügyészség törvényesnek tartja az eljárást, a rendőrség vezetői és kormánypárti politikusok viszont a mai napig érthetetlennek tartják az akciót. A napokban új magyarázat látott napvilágot Rejtő elrejtésével kapcsolatban: az ügyészségi eljárás hátterében a volt bankelnökkel kötendő vádalkut gyanítanak, aminek az lenne a lényege, hogy cserébe a kormányoldalra tett terhelő vallomásért Rejtő enyhe büntetéssel úszná meg a bűncselekményeket. A főügyész és hivatala nem kívánta kommentálni az információt. A Hetek Magyar György ügyvédet kérdezte a vádalku fogalmáról, és arról, hogy a brókerbotrányban elhíresült bankigazgató esetében szóba jöhet-e ez a megoldás. 

– A magyar jogrendszerben megjelent a vádalku fogalma. Elmondaná, mit jelent ez pontosan?

– Klasszikus értelemben vett vádalku a magyar büntetőeljárási jogban nincs. Az angolszász jogrendekben lévő vádalku azt jelenti, hogy a vádhatóság képviselője és a védő a bíró előtt megpróbálnak egyeztetni arról, hogy a gyanúsított vonatkozásában melyik büntetőparagrafust alkalmazzák, és melyik büntetési tételre tesznek majd indítványt. Figyelembe véve a vádlott beismerési hajlandóságát, megalkusznak, mint a piacon.

– Ehhez képest mi van Magyarországon?

– Ehhez képest Magyarországon van egy olyan lehetőség, hogy az együttműködő gyanúsítottal szemben meg lehet szüntetni a nyomozást. Természetesen ez komoly feltételrendszerhez van kötve.

– Melyek ennek a legfontosabb pontjai?

– Két változata van. Az együttműködő gyanúsított egy másik ügyről ad számot, amikor a nyomozás zajlik, azaz a nyomozóhatóság számára olyan információhalmazt juttat el, amely segít felderíteni az övénél sokkal nagyobb bűncselekmény részleteit. Ilyen esetben elenyészhet a saját ügye, mert együttműködött és segítette a büntetőpolitika érvényesülését. 

A másik esetben a saját ügyre vonatkozóan jöhet szóba a vádalku. Amikor valaki már gyanúsítottként szerepel egy ügyben, de abban még mindig tud olyan "nagyot mondani" büntetőpolitikai értelemben, ami lehetőséget ad arra, hogy a nyomozóhatóság vele szemben megszünteti az eljárást. Ilyen esetben nagyobb érdek fűződik ahhoz, hogy az általa feltárt bűncselekményt megtalálják és a tetteseket bíróság elé állítsák, vagyis a bűnüldözési érdek jelentősebb, mint az állam büntetőjogi igényének érvényesítése.

– Konkretizálva: Rejtő Tibor mondhat olyan "nagyot", ami alapját képezheti a vádalkunak?

– Nehezen tudom elképzelni, hogy mondjuk egy 20-30 milliárdos sikkasztás – pénzmosással, okirat-hamisítással fűszerezve – valószínűsíthető elkövetője a saját cselekedetét el tudja törpíteni. Persze ez egy nehéz kérdés, nem tudjuk így kívülről megítélni. A legfontosabb, hogy ebben az államot megtestesítő ügyész dönt, alkalmaz-e vádalkut vagy sem. Magyarországon a vádalkut senki nem kérheti, ez csak felmerülhet az eljárás során. Az ügyész leülhet, megbeszélheti ezt a gyanúsítottal, és elméletileg tehet erre kezdeményezést, a nyomozóhatóság pedig megszüntetheti nyomozást. Nagyon lényeges, hogy ha az ügyész lemond a büntetőjogáról, viseli annak következményét. Ez a következmény az, hogy amennyiben az így elengedett emberrel szemben a sértetti oldalon valaki fel akar lépni, akkor már nem a kárt okozóval – akár Rejtő úrral, akár a mögötte álló bankkal – szemben fog fellépni, hanem a Magyar Állammal szemben. És a K&H-ügyben azért – van néhány károsult. 

Végül fontos azt is megjegyezni, hogy a törvény megengedi, hogy ugyanebben az ügyben, ugyanezzel az illetővel szemben, ugyanilyen körülmények miatt új eljárást kezdeményezzenek. Következésképpen, ha Rejtő akár a fél világot is leleplezi, az még nem jelenti azt, hogy saját vonatkozásában ne lehetne újabb eljárást kezdeményezni.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!