A Magyar Katolikus Egyház számára úgy tűnik bevált az óriásposzter-kampány, mivel tavalyhoz képest 75 ezerrel növekedett a felajánlók száma, de az elmúlt évek 1 százalékos kampányából a Magyarországi Református Egyház is profitált, hiszen az adóbevallás idején mintegy 11 ezerrel többen gondoltak rájuk, mint tavaly ilyenkor. A harmadik legnagyobb támogatottságú felekezet a Magyarországi Evangélikus Egyház, akinek több mint 36 ezren utaltatták át az 1 százaléknyi adójukat, 192 millió forint értékben.
A negyedik legnagyobbként ismét a Hit Gyülekezete szerepel kerek 10 000 felajánlóval (ez a szám ugyancsak nagyobb, mint a tavalyi érték), melyet a létszám szerinti sorban a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége követ 7201 "adószavazattal". Megfigyelhető tendencia, hogy a fiatalabb felekezetek egy főre jutó adóösszege alacsonyabb, mint a történelmi felekezeteké. Elemzők szerint ennek két oka lehetséges: egyrészt ezek az egyházak fiatalabb korfával rendelkeznek, és általában a kezdő fizetések alacsonyabbak, mint a több évtizedes munkaviszonnyal rendelkező, idősebb korú személyeké. Másrészt, például a Hit Gyülekezetében jóval átlagon felüli a nagycsaládosok száma, ami a családi adókedvezmények igénybevétele esetén azt jelenti, hogy ezen állampolgárok adóalapja is alacsonyabb. A hatodik helyet a "ranglistán" 5857 támogatóval a Jehova Tanúi tölti be.
Továbbra is rejtély, hogy az adófelajánlások száma és a népszámlálási adatok közötti óriási az eltérés. A Központi Statisztika Hivatal által végzett felmérés szerint ugyanis Magyarországon 5,5 millió római katolikus, 269 ezer görög katolikus, 1 millió 623 ezer református és 304 ezer evangélikus vallású polgár él. Mint ismeretes, mind az izraelita felekezet, mind a Hit Gyülekezete
– történelmi tapasztalatok miatt – azt javasolta a híveinek, hogy ne válaszoljanak a népszámlás vallási jelleg? kérdésire.