hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Nagyevő magyarok

2003. 06. 09.
Az a tied, amit megeszel – tartja a mondás, s úgy tűnik, mi magyarok ezt halálosan komolyan vesszük, mert többnyire annyit eszünk, amennyi szó szerint belénk fér, messze túllépve a jóllakottság határát. Zsírosan, cukrosan, sósan, erősen fűszerezve, vastagon rántva, a lényeg az, hogy kiadós legyen, sok legyen, aztán jöhet egy kis tömény, hogy az egész traktát ne kövesse komoly rosszullét. A táplálkozási szokások terén különösen hagyománytisztelő nemzet vagyunk, generációról generációra száll a rossz minta és ízlés, vidéken különösen. Ha egyáltalán érzékelhető e téren némi lassú változás, az leginkább a városi életmód terjedésével hozható összefüggésbe.

A hazai felnőtt lakosság étkezési szokásaiban csak igen lassú változás figyelhető meg. A folyamat összefügg a városi életmód elterjedésével, de nem feltétlenül az egészségesebb irányba tart – fejtette 

ki érdeklődésünkre Dörnyei Ottília, a GfK Hungária Piackutató Intézet területvezetője. Érezhetően a kényelmes, időtakarékos megoldások, azaz a félkész vagy készételek felé tolódik el a hangsúly. A táplálkozási szokások jellege leginkább az életkortól függ, a fiatalabb városi rétegek a legnyitottabbak, az idősebb vidéki lakosság a legközömbösebb mindennem? újítás iránt. Megfigyelhető, hogy erősen szétválik egymástól a kisvárosi, falusi, valamint a városias életmód. Az egészséges táplálkozáshoz viszonylag magas átlagjövedelem szükséges, de ez önmagában nem garancia a pozitív változásra, megfelelő szemléletmód is szükséges. Nagy kérdés – véli a szakember –, hogy az EU-csatlakozással kibővülő élelmiszerpiacon a megtermelődő pluszjövedelmek milyen módon lesznek képesek a szokásokat átalakítani. 

Az életmódbeli, táplálkozási szokások megváltozása igen lassú, többgenerációs folyamat, hiszen erősen kultúrafüggő, mintakövető az étkezési szokások jellege. A fiatalabbakat a nyitottság, az újításra való hajlam jellemzi – az egyedülálló városi rétegek, a huszonéves szinglik egyenesen ínyencek –, de úgy tűnik, egy bizonyos életkor után, a családalapítást követően 

a többség lényegében visszatér a gyerekkorában megszokott ízekhez. Legalábbis ezt mutatják a GfK által 1989 óta kétévenként megismételt követéses vizsgálatok a lakosság étkezési szokásairól: a fiatal felnőttekre speciálisan jellemző vonások másfél évtized múltán nem lelhetők fel a megkérdezetteknél. 

A magyarokra sajátosan jellemző az élelmiszer-centrikus fogyasztás, sőt életszemlélet. Mondhatni, ebben élik ki magukat az emberek, előszeretettel fölélik, jobban mondva föleszik, amijük van, már csak azért is, mert a fogyasztási cikkek közül sokuk számára az élelmiszerek a legelérhetőbbek. Ennek megfelelően a háztartási kiadások egyharmadát teszik ki az élelmiszerek, Nyugat-Európában ez az arány egyhatod. E tekintetben tehát nem sok minden változott a kádári évtizedek gulyásszocializmusához képest. A magyarok egyébként is "nagyevők", ez fakadhat egyfajta önjutalmazó, önvigasztaló hozzáállásból is, de tény, hogy nálunk az átlagjövedelmek még mindig nem elegendők a rendszeres, nagyobb beruházásokra – lakberendezés, utazás, vendéglők stb. –, azaz egy nyugati típusú életvitel megvalósítására.

Haspókok és ortorexiások

A GfK-vizsgálat szerint a vásárlói, fogyasztói magatartás csak igen lassan tolódik el a magasabb minőség? élelmiszerek irányába. A felnőtt lakosság közel kétharmadának étkezése tradicionális, vagy pedig azt eszi, ami ízlik neki. A tradicionális táplálkozás leginkább a nem fiatal, falusi lakosságra jellemző, akiknek életében kiemelt szerepet kapnak a házilag megtermelhető élelmiszerek. A "haspókok" pedig, akik azt eszik, ami ízlik nekik, leginkább vidéki háztartásbeli családanyák, akiknek étrendjében nagy szerepet kapnak az állati eredet? fehérjék, valamint a rágcsálnivalók. 

A kisebbséget, a felnőttek egyharmadát alkotják a modern, az egészséges és az ínyenc táplálkozás hívei. 

A modernek huszonéves, magas jövedelm? városlakók, kedvelik a készételeket, a nassolni valókat és a nemzetközi konyhát, szeretnek vendéglőbe járni. Az ehhez a réteghez tartozó független férfiak gyakran ínyencek, szívesen esznek különleges húsokat, borjút, bárányt, halat, vadat, marhát. 

Az egészséges táplálkozás hívei meglehetősen kevesen vannak, arányuk tizenkét százalék, főleg középkorú vagy idősebb városi nők, magas iskolai végzettséggel és jövedelemmel. A nők egyébként is jóval egészségtudatosabbak, mint a férfiak, a reformkonyha lelkes hívei, de újításaik többnyire hitvesük ellenállásán futnak zátonyra. A férfiak inkább hódolnak a hagyományos, zsíros magyar kosztnak, a bioételek elfogyasztása után határozott hiányérzetük támad. Ezek után érthető, hogy az ortorexiától, azaz az "egészségesétel-függőségtől" kevésbé az erősebbik nem szenved, a tapasztalatok szerint ez a probléma kizárólag nőket, különösen városi értelmiségieket sújt. Az ortorexia ugyanolyan modern kori étkezési zavar, mint mondjuk az anorexia, csak itt az egészséges táplálkozás válik rögeszmévé.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!