A közel egymilliárdos kiegészítő támogatás elosztásáról az Országgyűlés döntött, és azokat a felekezeteket érintette, amelyek az egyszázalékos adófelajánlások állami kiegészítésénél rosszul jártak. A "hátrány" bizonyos közösségek esetében abból adódott, hogy a jelenlegi kabinet nem léptette hatályba a Fidesz-kormány által megváltoztatott elosztási szisztémát, így azok az adófelajánlások száma és nem a népszámlálási adatok felhasználásával részesültek a pluszpénzből. Az alapintézmények működtetésére és a hitélet támogatására most juttatott 830 millió 88 százalékát, 730 millió forintot a Magyar Katolikus Egyház kapta, tradicionálisan protestáns testvéreik összesen 55 millióval lettek gazdagabbak, majd az izraeliták, három ortodox keresztény irányzat és hét kisebb létszámú gyülekezet következett.
Kiss Péter a rendezvényt követően elmondta, hogy a kedvezményezettek körének és az elosztás arányának kérdéséről már négy-öt hónapja zajlanak a konzultációk, a végeredmény konszenzussal született. A kancelláriaminiszter felhívta az egyházak képviselőinek figyelmét, hogy épp a napokban zajlik a 2004-es költségvetés koncepcionális tervezési fázisa, melynek az egyházakat érintő fejezeteinél számít hatékony támogatásukra a közös álláspont kialakításában.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2003. 05. 09. (VII/19)
