Erzsébet asszony a következő szavakkal köszöntötte a mintegy százötven főnyi nagyérdeműt: "Főtisztelendő atyák, nagytisztelet? eminenciás urak, hölgyeim és uraim!" A monarchikus íz? köszöntés már csak a közelgő március 15-e miatt sem volt stílusos, de a közönség soraiban ott lévő helyi egyházi méltóságok miatt ennek nyilván oka volt. Erzsébet asszony később rövid úton a keresztény egységet is megteremtette a teremben, mondván: a világ erkölcsi tekintélye minden felekezet számára a pápa. Ezért – minekutána ilyen hatékonyan közös platformra jutott a hallgatóság – egy pápai enciklikát idézett, mely szerint minden világi hívő (értsd: katolikus) joga és kötelessége részt venni a politikában a közjó előmozdítása érdekében. Ezért rögtön az elején felszólította a főtisztelendő atyákat, hogy igenis politizáljanak, és ne törődjenek Horn Gyulával, akit egyszerűen a modern egyházüldözés fő inkvizítorának aposztrofált.
Semjén Zsolt elsőnek a Vatikánban tett látogatásáról számolt be a közönségnek, eszerint maga a pápa is elismeréssel tekint az egyház (értsd: mint fent) és a kormányzat együttműködésére, és példaértékűnek nevezte a magyar modellt. Semjén filozófiai fejtegetésében az egyház az állammal azonosult valóság, akik pedig a kettőt elválasztanák, azok az államot és a társadalmat akarják elválasztani. Az euforikus örömben csak az gátolta a kormányzatot, hogy nem sikerült a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvényt módosítani, és így "fiataljaink destruktív szektáknak vannak kiszolgáltatva". Ígérte, ha újra bizalmat kapnak, a következő ciklusban ezt megakadályozzák. Semjén állítása alátámasztásaként konkrét tényekkel nem terhelte a hallgatóságot.
Stumpf István miniszter elmúlt négy évről szóló sikerjelentése után Kövér László beszéde következett, melyben egyszerre jelent meg a boldogan alkotni akaró, szabad, fejlődő ország álomképe (értsd: Fidesz) valamint az azt beárnyékolni, hátba támadni akaró sötét erő (értsd: MSZP) és a tragikus nemzethalál-vízió. Egyértelműen a Fidesz-kormány javára írta Kövér, hogy ebben az évben több gyermek született, valamint hogy csökkent az abortuszok száma. Arról nem tett említést, hogy a kormányzat működése idejére tehető az is, hogy bevezették az úgynevezett 72 órás ambulanciákat, ahol gyógyszeres kezeléssel végzik a terhességmegszakítást, ezt viszont statisztikailag már nem tekintik abortusznak. Az MSZP ellenben, sok más mellett, arról tehet, hogy egyre terjed az országban a drog. Kövér olvasatában az MSZP-sek már-már a magyar mondavilág Hétszüny? Kapanyányimonyóira emlékeztetnek: Kovács László suttyomban, kezét dörzsölgetve elszaladt; Medgyessy hátba szúrta a miniszterelnököt. Trianonról az alelnök csak annyit mondott: vannak olyan dolgok, amire szüntelenül gondolni kell, de idő előtt nem szabad szólni. Megindokolta: egy ország megszólalásának hangerejét haderejéhez kell szabni, ezért a csatlakozás előtt nem lenne bölcs a Trianon-kérdést feszegetni. Ugyanez a véleménye Kövérnek a MIÉP-ről is. Véleménye szerint a MIÉP az elmúlt négy év alatt korrekt módon és tisztességesen politizált, akitől tanulhatna az MSZP és az SZDSZ. Azt azonban a fent említett okok miatt ugyancsak nem tudja elképzelni, hogy a két párt koalícióra lépjen, mert "az EU így is álságos és képmutató módon ürügyet keres, hogy elodázza Magyarország felvételét az unióba".
2002. 02. 15. (VI/7)
