hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Kisgazdák a zöldeknél
A mérleg nyelve lehet az új mozgalom

2001. 07. 14.
Akár a választást is eldöntheti, de legalábbis elszívó erő lehet a 2002-es választásokon a "zöld"-értékeket képviselő Zöld Szalag Magyarország elnevezés? választási szövetség – mondta lapunknak Illés Zoltán, az Országos Környezetvédelmi Bizottság fideszes elnöke annak kapcsán, hogy a szervezet képviselői nemrég bejelentették: jövőre az ötszázalékos küszöb elérésével be akarnak jutni a parlamentbe. Bár Nyugaton már évek óta természetes a zöldpártok jelenléte a hatalomban, az itthoni kezdeményezés sikerét egyelőre vegyes vélemények kísérik. Csupán egy dologban van egyetértés: Magyarországon sokkal hatékonyabb környezetvédelemre lenne szükség.

Németországban 1998-ban kerültek hatalomra a Joschka Fischer nevével fémjelzett zöldek. A környezetért tenni akarók ma már az Európa Parlamentnek is aktív résztvevői. A szociáldemokratákkal együtt pedig Európa hat országában kormányoznak. Ez pedig azt jelzi: az embereket egyre inkább foglalkoztatják a környezetvédelmi problémák. Konkrétabban például az, hogy mitől lesznek rákosak, vagy hogy hol van az a tiszta tó, amiben fürödni lehet a családdal.

A környezetvédelemmel kapcsolatos gondolkodásmód hazánkban 10-15 éve formálódik. "Ebben nagy szerepe volt a nyugati integrációs törekvéseknek. Most, az unióhoz való csatlakozás küszöbén pedig még inkább felértékelődik a természetre való odafigyelés" – nyilatkozta a Heteknek Illés Zoltán. A fideszes politikus szerint ennél is fontosabb viszont az, hogy meg is változtak az emberek: tudatosabbak lettek, már látják és keresik az ok-okozati összefüggéseket. Rájöttek, hogy ha valahol nem megfelelő a veszélyes hulladék tárolása vagy a szennyvíztisztító rendszer működése, az az egészségüket károsíthatja. Az élet minősége kezd fontosabbá válni a magyarok számára is. Mindezt igazolni látszik egy nemrégiben készült közvélemény-kutatás, amelynek során a budapesti emberek egy tízes fontossági listán 3-4. helyre tették a környezetvédelmet, ami így megelőzte a gazdasági növekedés kérdéskörét is.

Illés ennek ellenére úgy véli: "zöld"-ügyekért hatékonyan fellépni a politikai arénában csak 6-8 év múlva lehet. A politikus szerint ugyanis, ha a lakosságnak nagyobb lenne az igénye a környezetvédelemre, a politikusok is jobban felvállalnák ezt az ügyet. Ugyanakkor hozzátette: "Fontos, hogy a környezetvédelem mindig politika legyen, de ne váljon pártpolitikává, azaz ne sajátítsa ki senki."

Hajtman Ágnes, a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese lapunknak kifejtette: "1990-től a mindenkori aktuális ellenzékkel mindig egyetértettünk a környezetvédelmi kérdésekben, amint viszont hol az egyik, hol a másik kormányra került, mindig csökkent a téma támogatottsága." Az elnökhelyettes szerint mindegyik pártban van hiteles politikus, aki magáénak vallja a "zöld"-ügyeket, csak rendkívül kevés. Ezért jelenleg megoldást jelentene a környezet érdekében tevékenykedő civil szervezetek számára a megfelelőbb törvényi háttér is. "Ha elegendő beleszólásunk lenne a munkánkhoz kapcsolódó törvények megalkotásába, illetve a közéletbe, akkor a gyakorlati megvalósítás nem döcögne annyira." A szakember a civil szervezetek felelősségét is felvetette: szerinte manapság jellemző az, hogy ha valamiről a döntéshozók tudása kevés, akkor nem foglalkoznak vele annyit.

Mindennek tükrében – Illés és Hajtman is úgy látja – szükség van a sokkal hatékonyabb fellépésre, de a jelenlegi választási szövetség sikerében nem teljesen biztosak. Talán érthető a reakció, hiszen az elmúlt években a zöldek politikai pályafutási kísérlete nem volt túlságosan biztató. A Parlamenti választások 1994 cím? könyv adatai szerint a több mint 5 és fél millió szavazatból csupán 849-et mondhattak magukénak. (Droppa György, a Zöld Szalag Magyarország szóvivője szerint ez az adat nem valós; hat képviselőjelöltjük ugyanis összesen ötezer szavazatot kapott.) Ennek az lehetett az oka, hogy a választások előtt voltak olyan képviselők, akik más pártból menekültek ide, meg akarták lovagolni a zöldhullámot. Szinte megszállták a zöldeket. 1998-ban aztán ismét próbálkoztak, de akkor sem voltak túl sikeresek – állítja Illés Zoltán, aki jelenleg úgy vélekedik: a Zöld Szalag Magyarország nem fogja elérni az ötszázalékos küszöböt, de elvehet mind a Fidesztől, mind az MSZP-től értékes voksokat, és ezzel egyik vagy másik irányba elbillentheti a mérleg nyelvét. 

Erről a Zöld Szalag-mozgalom szóvivője, Droppa György – aki egyben a Duna Kör elnökségi tagja is – így vélekedett: "Szerintem sikerül majd bejutnunk, igenis meg fogjuk haladni az ötszázalékos küszöböt, és ezen senki sem fog meglepődni. A korábbi évek tapasztalataiból tanulva nem önállóan, hanem választási szövetségként lépünk majd fel, és mind a 176 helyen állítunk jelölteket." Koalíciós lehetőségekről szólva a szóvivő elmondta: "Ez csak azzal a párttal lehetséges, amelyik a teljes érték? programunkat felvállalja, és aki hajlandó ennek megvalósítását is megígérni. Gondolok itt például a Tisza-programra, a szennyvízkezelési technikákkal kapcsolatos kérdésekre, de minden egyébről van véleményünk, többek között a mezőgazdaságról, a cigánypolitikáról, a sajtószabadságról, a közlekedésről és az energiapolitikáról is. Ha ezekben egyetértünk valakivel, annak jó esélye van nálunk" – állítja Droppa György. Hozzátette azt is, hogy az MSZP már jelezte érdeklődését a program iránt, két csoport pedig nemrég önként átlépett hozzájuk a kisgazda-körökből. Megjegyezte viszont, hogy az a híresztelés nem igaz, miszerint a "csalódott kisgazdákra" vadásznának.

A civil zöldszervezetekről a szóvivő úgy vélekedik, jelentős részük segíteni fogja őket. "Most végre lesz valaki, akire adott esetben számíthatnak, vagy akár számon kérhetnek dolgokat. Azt hiszem ez időben eszükbe fog jutni. Mint ahogy az is, hogy eddig nem igen honorálták munkájukat, nem vonták be őket a környezetvédelmi bizottsági munkába, az előkészített jogszabályokról alig-alig tájékoztatták őket. Úgy gondolom, erről meg fognak emlékezni" – tette hozzá Droppa György.


Kettő az egyben

A közelmúltban megalakult Zöld Szalag-mozgalom helyzetértékelésének két markáns pontja, hogy a kisgazdapárt széthullásával az agrárium képviselete megoldatlan, miközben a kormányzati teljesítmény ezen a területen látványos kudarc. Illetve az, hogy a környezetvédelmi csoportok politikailag súlytalanok, miközben a környezeti és fogyasztói szempontok egyre inkább társadalmi kérdésként fogalmazódnak meg. Gyakorlatilag ez az új párt "agrárzöld"-ként minősíthető, mivel a mezőgazdaság és a környezetvédelem ötvözése a céljuk. Kérdés a mozgalom érvényesülése szempontjából, hogy a kétpártivá vált politikai közbeszédben a média egyáltalán mennyire lesz kíváncsi rájuk, valamint a szavazókban mennyire él az a felfogás, hogy a parlamenten kívüli kezdeményezéseknek úgymond nincs súlyuk.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!