A csalás gyanúja azért vetődött fel, mert az eladott cégek több száz milliós köztartozást hagytak maguk után, az adásvételi szerződéseken szereplő személyek ugyanakkor határozottan tagadták, hogy bármilyen közük lenne az ügyhöz. A Németországban élő török állampolgárságú Kaya Ibrahim a német hatóságoknak azt vallotta, hogy nem vásárolt cégeket Magyarországon, ám az útlevelét korábban ellopták. Ugyanakkor a Kaya Ibrahim írását vizsgáló szakértő azt valószínűsítette, hogy a vitatott cégiratokon szereplő aláírások valóban tőle származnak, de azokat állítólag egy székesfehérvári szálloda "bejelentő lapjára" írta le, mit sem sejtve. Az 1997-ben Schlecht Csaba által a Josip Tot útlevelével visszaélő ismeretlen személynek eladott két cég egyikénél jelentős Postabankhoz köthető hitelt is találtak, ezt a kérdést viszont a bankkal kapcsolatos büntetőeljárásban vizsgálják.
Noha az ellenzék többször interpellált az ügyben, az 1998 októberében kezdődött nyomozást az teszi ilyen hosszadalmassá, hogy a rendőrség mindeddig csupán a vevő oldaláról próbálja felgöngyölíteni a szálakat. (MTI–Hetek)
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2001. 05. 12. (V/19)
