hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Bővítenék az átvilágítandók körét
Részleges ügynökmúlt

2000. 02. 05.
Hamarosan újra terítékre kerülhet az ügynöktörvény, amennyiben a kormánypártok egyezségre jutnak, és Csúcs László kisgazdapárti frakcióvezető-helyettes módosító javaslatát beterjesztik a parlament elé. A javaslat értelmében az átvilágítást ki kellene terjeszteni a bírákra, ügyészekre és a média fontosabb személyiségeire, időbeni hatályát pedig 2003. június 30-ig kellene meghoszszabbítani. Vastagh Pál, az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint azonban a rendszerváltás után tíz évvel érdemesebb volna ezeket az ügyeket minél előbb lezárni. Nem is szólva arról, hogy az akták jelentős része elveszett. A még aktuális iratokat a törvény szerint február 28-ig kell eljuttatni a Történeti Hivatalnak (TH).



Dr. Kónyáné: egy rossz emlék az ÁVH-s időkből    Fotó: Archív

Az átvilágítás fontosságára az 1990-es Demszky–Hack-féle indítvány hívta
fel először a figyelmet. A javaslat értelmében azoknak a tisztségviselőknek, akiknek
a parlament, illetve a köztársasági elnök előtt esküt kell tenniük posztjuk
elfoglalása előtt, le kellene mondaniuk a közszereplésről, ha előzőleg érintettek
voltak az addigra már megszűnt III/III-as csoportfőnökség munkájában. Az ügynöktörvényt
– hivatalos nevén "az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről
szóló törvényt" – azonban csak 1994-ben, az első ciklus legvégén fogadta el a
parlament, és utolsó plenáris ülésének utolsó napirendi pontjaként választotta
meg az átvilágító bírákat. A volt állambiztonsági szervek meghatározott iratainak
kezelésére a következő parlamenti ciklusban létrehozták a Történeti Hivatalt,
amely 1997 szeptemberében kezdte meg hivatalos működését. A törvény rendelkezésének
értelmében a jogutód szervezeteknek 2000. február 28-ig kell átadniuk a TH-nak azokat
az iratokat, amelyekre nincs szükségük a munkájuk során. Az átvilágítási törvény
hatálya ez év június 30-án jár le.

"A múlt év novemberében Orbán Viktor miniszterelnök többször is jelezte, hogy
helyénvalónak tartaná a törvény megfelelő kiegészítését, módosítását" –
nyilatkozta a Heteknek Csúcs László, az FKgP frakcióvezető-helyettese, az új
javaslat kidolgozója. "Mi csak úgy vagyunk partnerek ennek a törvényjavaslatnak a
beindításában, ha mindhárom koalíciós partner közös előterjesztésében kerül a
parlament elé – mondta. –

Az általam előkészített törvényjavaslat egy kompromisszumos megoldás, és a közvélemény
befolyásolására alkalmas pozícióban lévő személyekre terjedne ki – így a média
jelentősebb személyiségeire, az ügyészekre, bírákra" – fejtette ki a frakcióvezető-helyettes.
Mint a beszélgetésből kiderült, elvileg az egyházi vezetők átvilágítását is
jogosnak tartaná, de ez a gyakorlatban úgy nézne ki, hogy "…az egyházi vezetők után
azonnal jönnének a polgármesterek, az egyetemi tanárok, a tábornokok – mert ilyen
igények nagyon konkrétan megfogalmazódtak. Ez azt jelentené, hogy még 2020-ban is
ezzel kellene foglalkoznunk. Tíz évvel vagyunk a rendszerváltás után, ezért döntő
jelentőség? számomra, hogy a végrehajtás záros határidőn belül befejezhető
legyen" – részletezte Csúcs László.

Vastagh Pál, az MSZP frakcióvezető-helyettese lapunknak hasonlóan érvelt, de ellenkező
előjellel: "Tíz évvel a rendszerváltás után mi a lehető leggyorsabban befejeznénk
ezt a folyamatot. Ugyanazok, akik a törvény 1994-es elfogadásakor a kormánytöbbséget
alkották, sürgetik most a személyi kör kibővítését. Nem látjuk, mi értelme a kérdést
hosszú évekig húzni-halasztani, miközben azok a morális funkciók, amelyeket ehhez a
törvényhez fűznek, az idő múlásával átrendeződtek. Az újságírók, internetes
szerkesztők nagy többsége nemrég került a pályára, hasonlóképpen a bíráknak is
egy új nemzedéke lépett be 1990 óta. Az ő esetükben ez a kérdés alkotmányjogilag
sem egyszer?" – mondta.

Csúcs László javaslata szerint az átvilágítást egy megnövelt létszámú bírói
testület gyorsított ügyintézéssel végezné, azonban dokumentumok nélkül ez a
feladat sok esetben így is meghiúsulhat. Márpedig arra a kérdésünkre, hogy mennyi
irat tűnt el, dr. Kónyáné Kutrucz Katalin, a TH elnökhelyettese lakonikus tömörséggel
először csak annyit válaszolt: sok. Majd így folytatta: "Amit tudunk az az, hogy
1989-ben és talán még 1990 első hónapjaiban is nagy arányú megsemmisítések
voltak. Ezt egy 1989-es keltezés? utasítás írta elő, amelynek kiegészítőjében
– melyről az aláírás is hiányzott – az állt, hogy még jegyzőkönyvezni sem
kell a megsemmisítéseket. Így hát vannak olyan iratok, amelyek szőrén-szálán eltűntek."
Százalékban nehéz lenne kifejezni az eltűnt anyag mennyiségét, hiszen nem tudjuk,
mennyi volt a száz százalék. A fentieken kívül azonban más okai is voltak a hiány létrejöttének.
A folyamatban lévő ügyekben például "fontos emberek" III/III-as iratokat is
vittek haza. De még a rendszerváltás előtt is voltak olyan rendkívüli intézkedések,
amelyek a dokumentumok szisztematikus megsemmisítéséről rendelkeztek, mint például a
hatvanas évek elején, amikor Kádár Jánost kellett tisztára mosni – tudtuk meg az
elnökhelyettes asszonytól. "Ezeken az iratokon látszik, hogy ahol Kádár neve
valamilyen kontextusban szerepel, ott jelentős részben kitörölték" – mondta.
Ehhez jöttek azután a "természetes" fogyások, amely az akkori szabályoknak
megfelelő öt évenkénti megsemmisítést jelentett az ügynök halála, kiöregedése
vagy kizárása esetén. Ezekből az anyagokból csak azon "elvtársak" hanyagságából
maradt ránk, akik nem hajtották végre pontosan az utasításokat. "Tudjuk azonban,
hogy a nyolcvanas években már nemcsak papír alapú adathordozók voltak, hanem például
mikrofilm is. Nagyon remélem, hogy egyszer majd ezek a hiányzó adathordozók is megkerülnek"
– adott hangot optimista várakozásának dr. Kónyáné Kutrucz Katalin.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!