"Békejobb 2000" néven kezdeményezi a mérsékelt jobboldali erők összefogását
a Magyar Demokrata Fórum (MDF), a Magyar Demokrata Néppárt (MDNP), a Vállalkozók Pártja
és "a kereszténydemokrata összefogást személyében megtestesítő" Semjén Zsolt
– jelentették be a Gellért Szállóban tartott sajtótájékoztatójukon az érintettek.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke, igazságügy-miniszter az eseményen elmondta: "Tanultunk
hibáinkból, és a nem mindig jó stílusunkból. Szükségesnek tartjuk a nemzeti szint?
összefogást, hiszen a belpolitikában egyre inkább tapintani lehet a feszültség növekedését,
ráadásul a társadalom számára is érzékelhető módon. Ezért új közéleti stílust
szeretnénk meghonosítani." Mint mondta: "A békejobb-jelkép, a nemzetnek kinyújtott
kéz szimbóluma." A politikus kifejtette, a parlamentben is józan kompromiszszumkészségre
van szükség a politikai erők között, hiszen az ellenzék és a kormány sok kérdésben
egymásra van utalva. Pusztai Erzsébet, az MDNP elnöke, egészségügyi államtitkár
szerint az eldurvult politikai hangvétel miatt tömeges méreteket öltött a politikából
való kiábrándultság. Az emberek egyre inkább azt érzik, hogy a közélet nem róluk,
nem az ő ügyeikről szól. Semjén Zsolt, egykori KDNP-s honatya, a Nemzeti Kulturális
Örökség Minisztériumának egyházügyekért felelős helyettes államtitkára
kijelentette, a magyar politikai elit csonka lenne egy karakterisztikus kereszténydemokrata
erő nélkül. Hozzátette, hogy nem ellenségük az MSZP, hanem egy közös ellenségük
van: a szegénység.
A békejobb-mozgalmat elég hűvösen fogadták konzervatív berkekben. Bánk Attila, a Független
Kisgazdapárt frakcióvezetője a Magyar Hírlapnak kijelentette, a kezdeményezést egy párt
belügyének tekinti. Az FKgP továbbra is párton belül óhajtja megvalósítani a
keresztény-nemzeti pártok összefogását. Illés Zoltán, a Fidesz alelnöke ehhez csak
annyit tett hozzá, hogy a Fidesz–MPP a nemzeti liberális, a konzervatív és a keresztény
szellemiség? erők otthona.
Isépy Tamás, egykori KDNP-vezető, a Fidesz jelenlegi frakcióvezető-helyettese a Hetek
kérdésére kijentette: sajnálatos tény a jobboldal megosztása, hiszen 1998-ban is
mintegy 500 ezer szavazat veszett el a konzervatív erők számára, azért, mert az MDF külön
indult a választásokon. A politikus egyértelművé tette a véleményét: "Hazánkban
létezik egy nagy jobboldali integráló párt, a Fidesz–MPP, és mellé felsorakozik a
Kisgazdapárt. Ha azonban e két polgári erő mellett megjelenik még egy harmadik is,
melynek szavazóbázisa szintén ebből a társadalmi rétegből rekrutálódik, jelentősen
megosztja a nemzeti-konzervatív erőket. A békejobb-mozgalom egy nagyon szép dolog
retorikai szinten" – jelentette ki Isépy Tamás.
Boros László, az ELTE Jogszociológiai tanszékéknek vezetője a Hetek kérdésére
elmondta, hogy teljes egészében nem tapasztalja Magyarországon a politikai hangnem
eldurvulását, azonban az igaz: előfordul, hogy néhány politikus nem találja meg a
megfelelő hangnemet vitapartnereivel. Mivel a politikai pártok alapvető feladatai közé
tartozik az érdekek ütköztetése, emellett nemegyszer eltérő koncepciók mentén képzelik
el az ország jövőjét, így a politikai életben természetes a heves vita. De ettől
nem szabad ellenfeleinket megvetni, gyűlölni és azok megsemmisítésére törekedni, bár
sajnos hazánkban előfordulnak ilyen irányú törekvések. "Én személy szerint támogatok
minden olyan mozgalmat ami hazánkban a politikai kultúra fejlesztését tűzte ki célul,
ugyanis ezen a területen van még mit tanulnunk Európától" – tette hozzá Boros László.
Enyedi Zsolt politológus szerint egyértelmű, hogy az említett kispártok a Fidesz gyámsága
alól megpróbálnak kiszakadni, önnállóságukat akarják tudatni a társadalom, azaz a
szavazók felé. Emellett a kiállás hordozhat üzenetet a Fidesz–MPP számára is: ha
a jobboldal legnagyobb pártja nem tesz gesztust e társaság felé, előfordulhat, hogy
idővel más szövetséges után néznek. "Bár nem hiszem – folytatta a politológus
– hogy idővel a szocialisták felé orientálódnának. A kereszténydemokrata
mozgalmak mindig hordoztak magukban valamiféle szocialisztikus vonásokat, ráadásul
ennek az egésznek egyfajta antiliberális élt lehet adni. Emellett egy keresztényszociális
környezetben sokkal meghatározóbb szerepük lehet, mint amúgy, ezért ennek a
politikai mezőnek a tudatosítása célja lehet az összefogásnak" – nyilatkozta
Enyedi Zsolt.
2000. 02. 05. (IV/6)
