Egyiküknek viszont nem vette el a kedvét a bombáktól a hatósági vizsgálat, és
mintegy másfél hete N. Péterrel együtt két csőbombát készített. Az akkori sikeres
robbantás színhelye a homokbánya volt, ahol vezetékek segítségével hozták működésbe
a szerkezeteket. Ezek után a fiú otthon újabb bomba elkészítésébe kezdett. A homokbányában
keverték a szükséges anyagot, mely az utolsó fázisban, a robbanóanyag tömörítésekor
a kezében robbant fel, állapította meg a rendőri vizsgálat.
Az épületben ekkor csak ő tartózkodott, szülei annyit tudtak fiúk hobbijáról, hogy
nagyon szeret barkácsolni. Ezt a művét a város mellett található rókalyukak egyikébe
szerette volna elhelyezni. A vizsgálat azt is megállapította, hogy N. Péter. pár
napja az egyik fiúval maga is tanulmányozta az interneten a bombakészítést. A már
visszaeső barát elsírta magát mikor megtudta, hogy a fiú meghalt, de a nyomozók kérdésére
nem tudta megmagyarázni miért kellett folyamatosan bombákat készíteni. (Hetek)
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
1999. 11. 06. (III/44)
