Három és fél nap után sikerült "elzárni" a kutat Fotó:
MTI
A 2-2,5 kilométer mélységben a földfelszín alatt található kőolaj kitermelését
jelentősen megkönnyíti egy úgynevezett gázsapka, amely az olaj felett helyezkedik el.
Ez a gáz habosítja és így könnyebben kitermelhetővé teszi az olajat. A nagylengyeli
olajmezőnél ez a gáztömeg hiányzott, ezért azt mesterségesen pótolták CO2
lejuttatásával – mondta el Hámor Tamás, a Magyar Geológiai Szolgálat osztályvezetője.
Az 1951-ben felfedezett nagylengyeli kőolajmező az úgynevezett szénhidrogénvagyonát
tekintve jelenleg a második legdúsabb hazánkban. A térség hosszú időn keresztül az
ország legjelentősebb kőolajellátója volt, ahol több mint négyszáz mélyfúrt kútból
a mai napig is folyik a termelés. A kitermelés segítésére a mélységbe juttatott szén-dioxid
színtelen, önmagában szagtalan, a levegőnél nehezebb és nem éghető gáz. Veszélyt
ezért csak a talaj felett összegyűlve jelent, mivel fajsúlyánál fogva a levegőt zárt
térben maga alól kiszorítja. Kénhidrogén-tartalma miatt jellegzetesen záptojás
illatú, ami alapján könnyen felismerhető.
"A gondot most az is jelentette, hogy 282/A jelzés? kút egy domb felső harmadában
található. Emiatt az onnan felszínre törő széndioxid a dombról lefelé hömpölyögve
összegyűlt abban a kis völgyben, amelyben három falucska: Bak, Bocfölde és Sárhida
fekszik "– tájékoztatta a Heteket Dr. Esztó Péter, a Magyar Bányászati Hivatal
elnöke. A szakember elmondta, a térség lakossága egy úgynevezett "anti-havaria"
terv alapján fel volt készítve arra, hogy egy esetleges gázkitörés alkalmával mit
tegyen, és hogyan hagyja el a lehető legrövidebb idő alatt otthonát.
A kitörés okának leginkább azt tarják, hogy egy kisebb hiba kijavítása során egy
pakker nev? kútszerelvényből kicsúszott, illetve kicsúszhatott a tömítés. Ez kétezer
méter mélységben történt. A gáz a felette lévő vizet kezdte el kipréselni a csövön
át. Ez volt az a momentum, amit a karbantartók észleltek. A vizet a gáz követte. A
csapat azonnal megpróbált egy kitörésgátló szerkezetet a kút szájára helyezni, de
rögzíteni már nem tudta. A széndioxid olyan erővel tört fel, hogy ha életben
akartak maradni, akkor menekülniük kellett. Az óriási nyomás alól kiszabaduló gáz
a légtérbe érve azonnal megfagyasztotta a felszínre került vizet és a levegő páratartalmát,
amely így mínusz 30-33 Celsius-ra csökkent a kút nyílásánál. A két, negyven fokos
levegőt ontó turbófúvóra pont ezért volt szükség az elhárítási munkálatoknál,
hogy a kővé fagyott acélszerkezeteket felmelegítse és kiolvassza.
A kitöréstől számított három és fél nap után sikerült "elzárni" a kutat. A
Zalaegerszegre kitelepítettek zöme a vasárnap éjszakát is a befogadó családoknál töltötte.
Több mint 200 embert azonban turistaszálláson és a megyei kórház betegektől elkülönített
szobáiban volt kénytelen elhelyezni az önkormányzat. Kedden már valamennyien visszaköltözhettek
otthonaikba.
A nagylengyelihez hasonló széndioxid-kitörés a hatvanas évek végén egy nógrádi szénbányában
is előfordult, ott azonban nem kellett kitelepíteni a lakosságot. Dacára annak, hogy
az elmúlt 60 évben több mint 70 kútkitörés történt a magyarországi olajmezőkön,
még mindig nincs az ipari balesetekre érvényes katasztrófavédelmi törvény. Ilyen
szint? evakuálásra azonban még sosem volt szükség. A kitörés oka egyelőre
ismeretlen. Lehet anyaghiba, de ugyanígy a karbantartási munkálatok során elkövetett
technológiai szabálysértés is. A Pécsi Bányászkapitányság a baleset napján
helyszíni szemlét tartott, azóta pedig a vizsgálati tervek alapján folytatja a nyomozást,
amelyhez "újabb kútmunkálatokra lesz szükség" – mondta el lapunknak Dr. Esztó
Péter, a Bányászati Hivatal elnöke. A szakember hozzátette: a magyar kutak ugyan idősek,
de folyamatosan karbantartják őket. Azt azonban nem lehet megjósolni, hogy mikor lesz a
következő, vagy hogy lesz-e még valaha kútkitörés Magyarországon.
1998. 11. 21. (II/47)
