Magyarországon is több településen észlelték a földmozgást. Bajai megfigyelések
szerint mozogtak a csillárok, elmozdultak az ágyak. Békéscsabán csak a Lencsési-lakótelep
tízemeleteseiben észlelték a földmozgásokat, többen ennek hatására kiszaladtak az
utcára. Szegeden összesen körülbelül 20 álmából felriadt személy hívta fel a tűzoltókat
illetve a rendőröket negyed kettőkor a földrengést követően. A telefonálók többségének
első kérdése az volt: vajon ki kell-e menniük a házból. Bár meg kellett nyugtatni a
lakosságot, pánikhangulatot nem tapasztaltak az ügyeleteken. A rendőröknek és a tűzoltóknak
egyetlen helyre sem kellett kivonulniuk, mivel anyagi kár és személyi sérülés nem történt
sehol, csupán a csillárok, lámpák, és a bútorok mozogtak néhány helyen, különösen
a belvárosban és a lakótelepeken.
Tóth László, a budapesti Földrengésjelző Obszervatórium ügyeletese a Heteknek
elmondta: 4-es erősség? földmozgást a szabadban már nem lehet érezni. A földrengések
előrejelzésére nincs lehetőségük, csak a múltbeli adatok, tapasztalatok alapján
tudják meghatározni, hogy egy területen milyen gyakorisággal fordulhat elő földrengés,
de ezt előre nem tudják megmondani.
A szakember elmondta, hogy a békési-medencében sokkal gyakrabban (6-10 évenként)
fordul elő földmozgás, mint Debrecen környékén. Magyarországon: a leghevesebb (9-es
fokozatú) földrengés Komáromban pusztított 1763-ban, mikoris 279 ház dőlt romba,
785 erősen megrongálódott, és 63 ember halt meg, illetve 102-en megsebesültek. Ebben
az évszázadban 1911-ben Kecskeméten, 1956-ban pedig Dunaharasztiban pusztított nagyobb
erej? földrengés. A szakembertől megtudhattuk azt is, hogy a földrengések erősségének
mérésére többféle skálát szerkesztettek. A Richter-skála a rengéskor felszabaduló
energia műszeres meghatározásán alapszik, a rezgés amplitúdójának ismertetésére
szolgál. Minden fokozata tízszer nagyobb energiát jelent az előzőnél. A
Mercalli-Sieberg-skálaval a földrengés okozta érzetet mérik. Magyarországon két törésvonal
húzódik. Az egyik Dunaharasztitól északnyugati irányban, Peremarton és Berhida felé,
a másik a Balaton-felvidéken.
Farkas Tamás, a Lakásszövetkezetek Országos Szövetségének munkatársa kérdésünkre
kifejtette: a panel szerkezet? házak a Richter-skála szerinti 6-8 közötti erősség?
földrengést is elviselnek. Statikai felépítésük és a kötési módok rugalmassága
miatt ilyen tág a határ. Földrengés szempontjából a hagyományos, vagy tégla építés?
épületek sokkal sérülékenyebbek. Már 3-as erősség? rezgésnél is megsérülhetnek.
Természetesen több szempont is befolyásolja – az alapozástól kezdve, a
talajviszonyokon át a koszorúelemekig –, hogy mennyire érzékeny egy épület a földmozgásokra.
Sok esetben a földmozgást az ember nem is érzékeli, csak azt látja, hogy megrepedtek
a falak.
1998. 10. 03. (II/40)
