A Franco-rezsim elől menekült spanyol bevándorló családban, Lyon egyik munkásnegyedében felcseperedett Anne Hidalgo állítólag szereti Sacha Guitry színész-drámaíró szavait idézni: „Nem az tesz valakit párizsivá, hogy Párizsban született, hanem az, hogy Párizsban született másodszor”. Miután 2014-ben első női polgármesterként a város élére választották, úgy tűnik, viszonozná a transzformáló hatást, amit itt kapott: kijelentette, hogy célja „újra kitalálni”, „gyökerestől átalakítani” a fővárost.
Zöld, okos-, transznacionális város
A környezetvédők jelentős támogatásával megválasztott Hidalgo ezt részben a globális zöld város mozgalom jegyében tenné, amelynek a politikusok között az egyik legelismertebb szószólója. Hivatalba lépése után egyből hozzá is látott az autós forgalom drasztikus csökkentéséhez: autómentes napokat vezetett be, és elvágta a központba tartó autóút ütőerét. A Szajna-parton futó főútvonal több mint 3,3 kilométeres szakaszát gyalogos zónává alakíttatta parkokkal és biciklis utakkal. És ezt még csak a kezdetnek tekinti: 2024-re, az olimpia idejére kitiltja a fővárosból a dízeleket, 2030-ra pedig a benzines gépkocsikat.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »