A muszlim rap fogalma már jóval megelőzte a szíriai konfliktust, de az ebből kialakuló dzsihádista rap műfaja mára már teljesen különvált. Egyfajta globális zenei műfaj ez, ami – Észak-Amerikától egészen Európáig – egyesíti a mai muszlim fiatalság zenéjét. A szövegek e fiatalok politikai és szociális nézeteit fejezik ki az iszlám tükrében, de beleszövik a nyugati társadalomban érzékelt törékeny identitásérzést is. 2001. szeptember 11-e óta – különösen Franciaországban és Németországban – észrevétlen maradt, hogy az iszlamista rapperek a hip-hop kultúra köntösébe bújtatva terjesztik a radikális iszlám propagandát. Ezek a „művészek” gyakran olyan nagy lemezkiadók szárnyai alatt tevékenykednek, mint a Sony BMG vagy a Universal, felhasználva azok pénzügyi forrásait az iszlám terrorizmus dicsőítésére.
Az al-Kaida módszere
A rap műfajára megszületése óta a tiltakozás és a lázadás egy formájaként tekintettek, amelyben az előadók eleinte a társadalom peremén élők problémáival foglalkoztak, és saját sorskérdéseiket fogalmazták meg. Ezt a megtépázott önbecsülést használják ki a dzsihádisták új hívek és követők toborzására. Olyan emberek megszólítására törekednek, akik elveszettnek érzik magukat, vagy azt tapasztalják, hogy a társadalom nem fogadja be őket. Mivel a rapzene és a hip-hop életstílus a társadalmi tiltakozás egyik legnépszerűbb formája lett, a műfaj egyben a szélsőséges iszlamizmus nem hivatalos közvetítő csatornájává is vált.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »