A verseny története több mint százéves. A 20. század elején a L’Auto sportmagazin újságírójának, Géo Lefèvre-nek a fejéből pattant ki a több mint 2500 km-es, Franciaországot átszelő kerékpárverseny ötlete. Főnökével, Henri Desgrange-zsal közösen vágtak neki a nagy kalandnak. 1903. július 1-jén 60 profi és amatőr kerékpáros indult a megmérettetésen. A kimerítő, 400 km-nél is hosszabb Nantes–Párizs távot követően azonban csak 21-en értek célba. A verseny azonnal az érdeklődés középpontjába került. 1910-ben már hegyi szakaszok is tarkították az útvonalat, az első világháborút követő években pedig megjelent a legeredményesebb versenyzőnek járó sárga trikó.
A szakaszokra osztott kerékpárverseny Desgrange ötlete volt. Az első versenyek mindenki számára nyitva álltak, de a kimerítő távok és az óriási teljesítmény miatt a legtöbben csapatokban indultak. 1930-től a szabályok már nem tették lehetővé, hogy a versenyzők egyénileg nevezzenek. Megjelentek a nemzeti színekben versenyző, nem profi csapatok, amelyeket a ’60-as évek elején a márkaszponzorált csapatok váltottak fel.
A ’60-as évek a doppingbotrányoktól váltak hangossá.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2013. 07. 05. (XVII/27)
