Vona Gábor egyértelműen bejelentkezett a mérsékelt jobbközépre, amikor nyugati nyitásról, a zsidóság fájdalmával való azonosulásról és a kormányzás felelősségéről beszélt egy interjúban. Európában szélsőjobbos párt még nem vált vezető kormányerővé, a Jobbik tehát példátlan kísérletre készül. A tapolcai választás arra is választ adhat, mennyire tartják hitelesnek az irányváltást a szavazók.

Tavaly nyáron, közel 100 évvel azt követően, hogy a franciák  és britek az első világháború alatt megrajzolták a térképen  a modern Közel-Kelet határvonalait, a Kalifátus újjáélesztését hirdető szalafista Iszlám Állam katonái jelképesen elbontották az iraki-szíriai határ egy szakaszát. Nem véletlenül: az erről készült propagandavideón közölték, vége az 1916-os Sykes–Picot-egyezménynek és elkezdődött egy korszak, amelyben  a nyugati hatalmak által megszabott feltételek immár nem érvényesek. Az elmúlt egy évben nem volt olyan nap,  hogy ne lehetett volna olvasni az Iszlám Állam rémtetteiről,  de a szervezetről mindeddig nem jelent meg átfogó munka magyarul. Loretta Napoleoni olasz–amerikai kutató könyve,  Az iszlamista főnix - Az Iszlám Állam születése és a Közel-Kelet újrafelosztása (HVG Kiadó, 2015) ezt a hiányt pótolja. Összeállításunkban a kötet alapján igyekszünk tisztázni  néhány fontos tényt és félreértést az iszlamista szervezettel kapcsolatban. Loretta Napoleonival készített interjúnkat  lapunk következő számában olvashatják.

Az igen népszerű játék feltalálója egy munkanélküli amerikai volt, aki ötletével egy csapásra multimilliomossá vált a nagy gazdasági világválság idején. Azóta a híres társasjátékból több változatot is piacra dobtak. Napjainkra évente 240 millió példány talál gazdára világszerte: eddig 107 országban 37 nyelvre fordították le.A forgalmazó Hasbro számításai szerint a Föld lakói közül 750 millióan játszottak már az ingatlankereskedelmi társasjátékok klasszikusával.

Mi a legkézenfekvőbb módja annak, hogy sikereket érjünk el? Kétségtelenül határaink legyőzése, képességeink és intelligenciánk fejlesztése. Carol Dweck stanfordi pszichológus állítása szerint ezekhez a kulcs a gondolkodásmódunkban rejlik, mivel ez határozza meg, hogy hogyan tanulunk, hogyan állunk hozzá a kihívásokhoz, nehézségekhez.