hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Pokolgép a lélek mélyén
A „csendes agresszió” ábrázolása az irodalomban és a filmeken

2015. 04. 17.
Sokáig visszhangzik még a szavakkal le nem írható szörnyűség, ami az Alpokban lezuhant gép utasaival történt. A pszichiátria, a kriminológia jelesei próbálják azóta is legfeljebb közelíteni a történtek mozgatóit. Az irodalom és a film viszont régóta „belülről” vizsgálja azt a mentális lavinát, ahogy a csendes, ártalmatlannak tűnő búskomorságból hirtelen „bekattanás”, majd tragédia történik. Megoldást e történetekben sem nagyon találunk, ám arra több példát is, hogyan jut el a belső káosz a gyilkos tettekig.

A légikatasztrófa merőben új félelmet ültetett a nyugati világ nyakára. A „fehér ember” irigyelt jómódját és szabadságait, az egész komfortzónáját csak az utóbbi évben egyre több veszély fenyegeti. Nem utazhat már a jóléti turista „csak úgy” egzotikus – és neki filléres – tájakra, hiszen közben vad népek háborújába sodródhat (például Ukrajna fölött), a színhelyen gyilkos kór törhet rá (Ebola), vagy a helyiek elrabolhatják, sőt kivégezhetik (Iszlám Állam) egy olyan civi­lizációs harag miatt, amit nem is ért pontosan. Sőt, a vész akár helybe is jöhet (párizsi mészárlások), hogy a szabadságszerető polgár vérét ontsa. Most itt a legújabb: a belül lakozó alattomos vadállat fenyegetése. A „mi” kultúránkban született, tanult ember, aki a nyomo­rúsága miatt nemcsak magát, de másokat is kész elpusztítani. Ez már tényleg az utolsó lehulló vakolatdarab a maradék biztonságérzet romjain.

A sebzett lélek kitörésének leghíresebb korai példája Hamlet, a dán királyfi. A magas szinten elmélkedő búskomor ifjú végül őrjöngő gyilkossá lesz, de a tettéig vezető emésztődés – ahogy azt Shakespeare leírja – a világirodalom gyöngyszemévé emelkedett. Már itt is megjelenik a költészetre hajló finom bölcsész és a kardjával kaszaboló bosszúálló drámai ellentéte. Még erősebb lesz a „sötét” és a „világos” oldalak küzdelme pár száz évre rá Dr. Jekyll és Mr. Hyde történetében. A kincses szigetet is író R. Louis Stevenson művében a joviá­lis doktor egy furcsa önkísérlettel időnként felszabadítja énjének gonosz oldalát – Mr. Hyde-ot. A kívülállók két külön embert látnak „bennük”, hisz ilyenkor a doktor arca eltorzul, hangja és tettei radikálisan megváltoznak, s bár a hatás múltával szégyelli, amiket a romlott Hyde-ként tett, valami mégis vonzza a sötétség felé. Végül a jó eltűnik belőle, és Mr. Hyde, maga a gonosz veszi át a hatalmat pszichéjében.

Az 1886-ban megjelent sztori félelmetes előérzete a „huszadik századi ember”-nek, ahol majd az atomfegyver­nél nagyobb pusztítást végez az, ami a lélekből tör elő. Hiszen számos olyan esz­mét, ötletet vettek véresen komolyan, amelyet Stevenson kortársai vetettek papírra (persze előtte nem próbálták ki…). A szintén a századfordulón születő mélylélektan e szempontból kivétel, mivel Freud maga is praktizált. Hatása pedig – tengernyi más példa közt – már Kosztolányi Édes Anna (1926) regényében is kimutatható. A gazdáit álmukban lemészárló cselédlány jó ideig engedelmes háztartási robotként viselkedik, mi­közben az „ösztönénjében” egyre nő a feszültség az őt embernek alig tekintő környezete miatt.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!