Descartes alapvetése, a „gondolkodom, tehát vagyok”, a gondolkodás tényéből vonta le a következtetést, hogy az én mint egyén létezik. De ennek a fordítottja is igaz: csak akkor tudunk gondolkodni, ha nem veszítettük el az egyéniségünket, ha az „én” valóban én vagyok.
Erich Fromm az Utak egy egészséges társadalom felé című könyvében azt vizsgálja, hogy a modern kor emberének a lelki betegségei miként mutatkoznak meg az általa alkotott társadalom egészségtelen tüneteiben, amelyek erősítik az egyén neurotikus tüneteit. Ennek alapján elemzi a modern kori társadalmak anomáliáit. Szerinte „az egészségtelen társadalom kölcsönös ellenségességet, bizalmatlanságot teremt, amely az embert mások számára felhasználható és kihasználható eszközzé teszi, amely megfosztja önérzetétől, és csak annyit enged meg számára, hogy alávesse magát másoknak, vagy automatává legyen”.
Az elidegenedés társadalma
2016. 09. 30. (XX/39)
