Tisztelt Polgármester úr, Elnök úr, tisztelt Püspök úr, Érsek úr, Főjegyző úr, kedves résztvevők!
Nagy megtiszteltetés számomra, hogy itt lehetek Önökkel, a Zsidó Hitközségek Nemzetközi Konferenciáján. Olyan emberek közösségében, akiknek évezredes kultúrája az áldás és prosperitás ősi aranyszálaival szövi át a föld sok-sok nemzetének tarka szövetét.
Néhány évvel ezelőtt, amikor először felkérést kaptam arra, hogy köszöntőt mondjak az Önök konferenciáján, még kétségek suhantak át a gondolataimon; hogyan fogadják beszédemet, amikor jól tudják, hogy Jézus Krisztusban hívő ember vagyok. De az elmúlt évek személyes tapasztalatai eloszlatták az aggodalmamat, és meggyőztek, hogy kölcsönösen felismertük: sorsunk, szívünk összenőtt, egy családhoz tartozunk.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »