Az isztambuli merénylet üzenete többszörösen szimbolikus: egyrészt fél éven belül harmadszor követett el az Iszlám Állam a Közel-Kelet egyetlen NATO-tagországának területén sikeres öngyilkos merényletet, jelezve, hogy az ankarai kormány nem ura a helyzetnek; másrészt ezúttal német turisták lettek a tömeggyilkos szekta áldozatai, ami nyilván nem tesz jót a kölni erőszakhullám után felbolydult német közvélemény hangulatának.
Véres nyár, drámai ősz
A törökországi terrorhullám tavaly júliusban kezdődött, amikor a szíriai határ mellett fekvő Surucban harminckét kurd és baloldali török fiatal esett egy török származású, Szíriát megjárt merénylő áldozatául, októberben pedig Ankarában egy kurdbarát baloldali béketüntetésen gyilkolt meg több mint száz embert a suruci mészáros testvére (!), akit valamiért a júliusi vérfürdő után nem kapcsoltak le a török hatóságok. A mostani merénylet nyilvánvaló célja nem a török–kurd ellentétek kiélezése, hanem – ahogy az Iszlám Állam Sínai-félszigeten folytatott akcióié Egyiptomban – a Törökországba látogató turisták elriasztása, a török idegenforgalom tönkretétele. Sajnos a török kormány csak magát okolhatja, amiért az ország mostanra az Iszlám Állam játszóterévé vált.
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
Sávuot: a törvényadás ünnepének eredete
Az Ószövetség egyik legjelentősebb nemzeti és vallási ünnepe volt – de az Újszövetség egyik meghatározó eseménye is ezen az ünnepen történt »
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
Sávuot: a törvényadás ünnepének eredete
Az Ószövetség egyik legjelentősebb nemzeti és vallási ünnepe volt – de az Újszövetség egyik meghatározó eseménye is ezen az ünnepen történt »
2016. 01. 15. (XX/02)
