***
A kiegyensúlyozott értékeléshez hozzátartozik a kazahsztáni helyzetnek a hasonló helyzetű országokkal történő összevetése. Kofi Annan ENSZ-főtitkár a következőket mondta: „Kazahsztán a FÁK más országaitól különbözik abban, hogy ebben az országban béke, stabilitás van, és erőteljesen fejlődik a gazdaság. Kazahsztán példája lehet azoknak az országoknak, amelyek azt szeretnék elérni, hogy határaikon belül békésen egymás mellett éljenek különféle nemzetiségek, és amelyekben az etnikai sokszínűséget áldásnak, és nem átoknak tekintik.” Egy nemzetiségi, M. Z. Uvajszov, a Kazahsztánban lévő Dagesztáni Kulturális Központ képviselője, a Kazah Köztársaság Érdemes Tanára pedig ezt mondta: „Kazahsztán sajátossága az, hogy a köztársaság szuverenitása az egész lakosság egységére és teljességére, és nem egy kiválasztott népre irányul.” Ezt szem előtt tartva – talán meglepően hangzik –, de van mit tanulni Kazahsztántól.
Benkő István
Ami a Jobbik képviselőjelöltjeinek bemutatásából kimaradt
Szeretnék némi adalékkal szolgálni Gőbl Gábor zenei munkásságát illetően, aki az ez évi választásokon, Sopronban próbál mandátumot szerezni a Jobbik színeiben. Gőbl Gábor ugyanis annak a keresztényellenes nézeteket hangoztató Moby Dick thrash metal zenekarnak a basszusgitárosa, mely a kilencvenes évek közepén az alábbi dalszöveggel (Pokolrock) kívánt a fiatalság számára örökérvényű perspektívát kínálni: „Ha meghalok remélem a pokolra jutok / Nincs ott főnök és azt csinálok amit akarok / Lucifer a haverom lesz, és vele jót mulatok / Az ördöglányokkal kedvemre szórakozhatok / Ha egy angyalka repül arra, csak rámosolygok / És azt tehetem vele egyből, amit akarok / Cigi is pia is lesz bőven akár mindennap berúghatok / És Plútóval egy zenekart alapíthatok…”
A kilencvenes évek végén egyszer már feloszlott zenekar 2003-ban ismét nekiveselkedett, és Golgota című albumán immáron költői képekbe bugyolálta fentebb említett nézeteit: „Békesség szeretet advent / Kimondták ránk az áment / Golgota kereszt és gyarmat / Késpengén vérünk a harmat” (Ámen), valamint „Ezerszer széttépett, halott szavakban / Kárhozat vár nem a megváltás / Irgalom helyett kínok / Golgota és kereszthalál” (Te vagy a kezdet, de enyém a vég).
A Jobbik portálon is olvasható, nemrégiben készített [origo] interjú tanúsága szerint, mikor megkérdezték Gőblt, hogy akár képviselőként is folytatná-e pályafutását a Moby Dickben, ő így felelt: „Természetesen! Hiszem, hogy mindkét tevékenység összeillesztethető egymással. A rockzene zászlaja után most a nemzet lobogóját kell magasra emelni, számomra mindkettő egy életre szóló küldetés.” Mindezekről nekem a szintén Moby Dick, A politikus című dalának kezdeti strófái jutnak eszembe: „Ismersz jól, régóta itt vagyok / Az autóm, a lelkem fekete…”
egy magyar rockrajongó és választópolgár
Hihetetlen India
Az egyébként nagyon szimpatikus interjúalanyuk egyik állítását szükségesnek érzem kiegészíteni: „Hiszünk a vallások szabadságában és védelmezzük a kisebbségeket.” Elhiszem, hogy az elhangzott elképzelés tükrözi az indiai állampolgárok mérsékelt többségének akaratát, azonban amióta az 1980-ban megalapított, szélsőséges nacionalista és vallási nézeteiről ismert Bharatiya Janata Párt (BPJ) egyre népszerűbb, és 2008-ban több tartományban megnyerte a választásokat, az indiai keresztények egyre nehezebben tudnak érvényt szerezni az indiai alkotmányban garantált jogaiknak. Karnataka tartományban 2008-ban például 112, 2009-ben 72 pogromszerű keresztényellenes támadást jegyeztek fel. India történelmében a legnagyobb keresztényellenes erőszakhullám 2008-ban volt Orissa államban, ahol 110 keresztényt gyilkoltak meg, 4500 épületet romboltak le és 54 ezer ember menekült el.
2008-ig is köztudott volt, hogy a rendőrség általában nem tesz túl sok erőfeszítést a keresztények emberi jogainak védelmére (panaszaikat nem veszik fel, támadóik ellen nem indítanak eljárást stb.), de ahol erős a BPJ, ott rendszeresen fordul elő, hogy a rendőrök burkoltan vagy nyíltan együttműködnek a terrorcsoportokkal. Például idén február 1-jén keresztényellenes támadásra került sor egy Suntikupa nevű faluban (Karnataka tartományban): a támadás célja egy helyi evangéliumi gyülekezet, a Bereka Gospel Church volt. A védelemért a helyi rendőrséghez forduló 11 keresztényt (egyszerű falusi napszámosok) letartóztatták, és állítólag addig kínozták őket, míg maguk ellen terhelő vallomást nem tettek, majd február 4-én óvadék, illetve pénzbírság kifizetése ellenében helyezték őket szabadlábra.
A strasbourgi székhelyű Open Doors keresztény emberi jogi szervezet 2009-es évi beszámolója szerint India a 26. helyet foglalja el (összehasonlításképpen Kína a 13. helyen áll), és megelőz olyan térségeket, mint Észak-Nigéria vagy Észak-Szudán! Indiában a keresztények túlnyomó része érinthetetlen/dalit, ez a tény tovább nehezíti társadalmi elfogadásukat, tehát összetett kisebbségi kérdésről van szó, mivel a dalitokkal szembeni erőszak évszázadok óta büntetlen marad.
A tények sajnos könnyen megcáfolják a nyugati közvéleménynek szánt, az indiai társadalom hagyományos toleranciájáról szóló könnyű PR-fogásokat.
Fréchet Tímea
A bölcsek köve
Az Amerika legjobb tanárának tartott Jamie Escalante már kilenc éve sikeres matematikatanár volt Bolíviában, amikor harminchárom évesen családjával átköltözött Kaliforniába. Ahhoz, hogy állást kaphasson, nemcsak minimális angolnyelvtudását kellett felfejlesztenie, de újra el kellett végeznie a tanárképző egyetemet új hazájában is. Negyvenhárom éves volt, amikor megkezdhette munkáját Los Angeles legrosszabb hírű középiskolájában (Garfield High School). A lerobbant intézmény kezelhetetlen diákjairól és kábítószerügyeiről volt ismert. A tanárok egyöntetű véleménye az volt, hogy alvilági bandákhoz tartozó diákjaik egyszerűen „taníthatatlanok”.
Escalante azonban egy sajátos módszerrel foglalkozott az ifjakkal; látta bennük a tehetséget, és el akarta náluk érni, hogy képességeiknek megfelelően teljesítsenek. Így bíztatta diákjait: „Mindent képes vagy megtenni, amit igazán akarsz. De hinned kell abban, hogy képes vagy rá.” Szerinte a tanár feladata elsősorban az, hogy létrehozza a diákokban azt, hogy higgyenek saját képességeikben, higgyenek abban, hogy a legmagasabb szintű teljesítményre is képesek, továbbá ellássa őket mindazzal az útmutatással, amire a sikerhez szükségük van. Amikor 1982-ben tizennégy középiskolás diákja kiváló eredménnyel oldotta meg a legszigorúbb főiskolai szintű matematika vizsgatesztet (Advanced Placement exam), az amerikai Oktatásügyi Vizsgabizottság csalást gyanított, annyira hihetetlennek tűnt, hogy ezekből a szegénynegyedbeli gengekből bárki is képes lenne ilyen vizsga megírására. A diákok azonban be akarták bizonyítani, hogy nem csaltak, így pár hét múlva megírtak egy újabb tesztcsomagot, amelyet ismét sikerrel teljesítettek. Onnantól kezdve minden évben ’top class’ diákok jöttek ki az intézményből.
Egyik interjújában így foglalta össze sikerének a kulcsát: „szeretned kell a szakmádat, és szeretned kell a diákjaidat”. Ha a hazai reform eredményeképpen legalább ez megvalósul, az oktatás gyökerét jelentő pedagógusképzés óriási előrelépést könyvelhet el.
Szász Ramóna
gimnáziumi tanár, Budapest
2010. 02. 12. (XIV/6)
