hetilap

Hetek hetilap vásárlás
2010. január 8-ai számunkban írták

2010. 01. 08.
Vízelválasztó

Balog Zoltán Prohászka védelmében tett megjegyzéséhez a következő hozzászólásom lenne:
Prohászka Ottokár, a katolikus megújulás hirdetője, sokoldalú személyiség volt, de antiszemitizmusa nem történészek közötti vita tárgya, mint Balog Zoltán véli, hanem olyan tény, melynek valóságáról minden olvasni tudó ember meggyőződhet. Csak be kell térnie a Várba az Országos Széchényi Könyvtár olvasótermébe, ahol megkaphatja Prohászka Ottokár Összegyűjtött műveit, melyeknek 27 kötete 1928-ban jelent meg a Szent István Társulat kiadásában. Most ezekből idézek:
1. 1893-ban írja Prohászka a Magyar Sion-ban: „A zsidóság azért rákfene a keresztény Nyugat testén, mert az üzleti életben nem ismer határt.” (Prohászka: 22. kötet, 4. oldal)
2. A liberalizmus gazdasági rendszerének alapja „a zsidóság erkölcstelensége”. A „zsidó liberális sajtó” pedig a keresztény társadalom tönkretételén munkálkodik. Ezért az antiszemitizmus a „keresztény erkölcs” szükséges és jogos reakciója a „zsidó erkölccsel” és a „zsidó üzleti szellemmel” szemben. (Prohászka: 22. kötet, 5–12. oldal)
3. Veszélyes „a zsidók titkos honfoglalása”. A zsidók intelligenciája nagyobb, „faji ellenálló képességük” erősebb, mint a magyaroké. Ezért lesznek a magyarok egyre szegényebbek, a zsidók viszont egyre gazdagabbak. (Prohászka: 21. kötet, 183. oldal)
4. 1918 szeptemberében Prohászka püspök arról ír, hogy célja „Magyarország elzsidósodásának” megakadályozása. „Nem akarom a zsidókat gettóba zárni, de azt sem akarom, hogy szellemi életünket a gettó szelleme hassa át.” Prohászka szerint a zsidók asszimilációjának egyetlen lehetősége egy keresztény vallásközösséghez való csatlakozásuk lenne. „Az én antiszemitizmusom nem gyűlöletet akar kelteni, hanem a nemzet szellemi felemelkedését akarja szolgálni.” (Prohászka: 22. kötet, 190–193. oldal)
5. Prohászka az első világháború utáni években is küzdött a „zsidó térfoglalás” ellen: „A mi problémánk nem az, hogy a földbirtokos nemesség tönkrement, hanem az, hogy helyét nem a parasztságból felemelkedő középréteg foglalta el, hanem a zsidóság, melyet jelentős gazdasági tehetsége, mozgékony intelligenciája és nagy szorgalma hozzásegítette életképtelen nemzetünk visszaszorításához… A mi antiszemitizmusunk ezért faji önvédelem… A zsidóság szelleme áthatja és meghamisítja a magyar érzést, a magyar szellemet és a magyar kultúrát.” (Prohászka: 24. kötet, 251–254. oldal).
Ennyit Balog Zoltán református lelkész védőbeszédéhez.
Üdvözlettel:
Dr. Korbuly Dezső, München

***
Balog Zoltán, a parlament emberi jogi bizottságának fideszes elnöke közölte: a 2006-os őszi események is emberi jogi hiányokat jeleznek, mint ahogy az is, hogy az emberek saját biztonságuk megvédését már nem az államtól várják. „A gárdaprobléma messze nem szélsőjobboldali probléma” – jelentette ki a Fidesz politikusa, aki szerint a jelenleginél sokkal jobb, összehangoltabb és hatékonyabb munkára van szükség az állami szervektől, hatóságoktól ahhoz, hogy az emberek azt gondolhassák: nincs szükség önbíráskodásra, gárdákra. (Szerkesztve a magyar sajtó vonatkozó híradásaiból.)
Tehát a Magyar Gárda nem a rasszizmus terméke, létrehozói is megszűnnek cigánygyűlölők lenni, ha – persze és amennyiben – az állam megvédi őket a rájuk és ingóságaikra támadó romáktól. Ám az állam olyanok kezében volt az utóbbi években, akik a polgárokat semmibe vették… Valójában ez Balog lelkész úr tétele.
Lomnici Zoltán (a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke) ugyanezen a rendezvényen kiemelte: ma még Magyarországon az emlékezés megosztott, pedig „a magyarság mártírjai azt várják tőlünk, hogy közösen emlékezzünk” a holokauszt, a málenkij robot, Recsk és 1956 áldozataira.
Ez szintén arcpirító kritikátlanság. Hiszen nem a magyarországi zsidó származású emberek rekesztették ki zsidónak nem minősíthető polgártársaikat a magyarság közös fájdalmaiból, hanem éppen az ő tragédiájuk a kitaszított – a mai napig a honi közvélekedés többségében.
Különben Elie Wiesel, a holokausztra emlékezés utazó hangja – most, hogy nálunk járt – előadásaiban egyetlen szóval se említette a „kommunizmus bűneit”. Nyilvánvaló, ez nála következetesség, mert tudatosan kerüli a náci rémtettek relativizálását. Ezért nem helyezi egy gyékényre a két fájdalom közgyászát.
Wiesel az ATV-nek adott interjújában és különböző tárgyalásai, eszmecseréi, társasági érintkezései alkalmával, higgadtan ugyan, de kritikailag megfogalmazott több mondatot is Kelet- és Közép-Európa kommunista múltjáról mint a szerves demokratizálódás hatalmas akadályáról. Erre kapta válaszul országunk mostani antiszemitizmusának elbagatellizálását, továbbá a nácizmus és a kommunista rendszerek egyenlősítését, valamint a holokauszt „egy súlycsoportba hozását” az államszocializmus okozta magyar nemzeti sérelmekkel. Először – mint jegyeztük – az országgyűlésben, majd a Polgári Magyarországért Fidesz-konferencián. Mindkétszer, rögzítsük csak, Balog Zoltántól. Attól a valakitől, aki olyan alapítvány kuratóriumi elnöke, amelynek honlapja szélsőjobboldali internetes lapot reklámoz (e pillanatban is), ahol a legundorítóbb, legacsarkodóbb, minden jó érzést nélkülöző kolumnás irományt tettek közzé Elie Wiesel látogatásának végén.
Fekete György, tanár, Budapest

Foglalkozása: Ember

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!