hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Kormányok a multik ellen?
Brüsszel nekiesett az Apple-nek

2016. 09. 24.
Nem csitulnak az indulatok az Apple és az ír kormány háza táján mióta az Európai Bizottság bejelentette, hogy 13 milliárd eurós büntetést szab ki az amerikai techóriásra. Az EB azzal indokolta döntését, hogy a cég tiltott állami támogatást kapott az ír államtól, aminek segítségével elkerülte az adófizetést. Most ezt az elmaradt adóösszeget kell kamatostul visszafizetnie az ír költségvetésbe. A nagy techmultik adóoptimalizáló gyakorlata nem újkeletű történet, és az sem titok, hogy az EU-nak már régóta nem volt ínyére a dolog.

A történelmi bírságot az uniós közvélemény általában pozitívan fogadta, kevesen emeltek szót ellene. Az ellenzők táborába leginkább a két érintett fél, az Apple és az ír kormány tartozott, közülük is furcsa módon az az ír kormány tiltakozott a leghangosabban, amelynek a kasszáját gyarapítaná az adóhátralék. Pedig tudnának mihez kezdeni 13 milliárd euróval: ez az összeg az ország éves költségvetésének a negyedét teszi ki, és valamivel többet, mint a teljes egészségügyre fordítandó éves keret. A kormány viszont úgy gondolja, a precedens értékű ítélet hosszabb távon nagyon hátrányosan érintheti az országot, mivel a nagy multinacionális vállalatok számára ezután már nem lenne annyira csábító Írországban „letelepedni”. Az ír gazdasági mutatókból kiderül, hogy az ország valóban sokat köszönhet az amerikai nagyvállalatoknak, amelyeket nagyon alacsony, 12,5 százalékos társasági adóval vonzottak eddig a szigetországba. Ráadásul a kormány még külön megállapodást is kötött az Apple-lel, az ország legnagyobb magánbefektetőjével, amelynek köszönhetően a techóriásnak szinte egyáltalán nem kell adót fizetnie. A cég 2014-ben a nyeresége mindössze 0,005 százalékát fizette be a közös kasszába.

Tim Cook, a cég vezérigazgatója őrjítő politikai döntésnek nevezte a bírságot, ami szerinte biztosan nem fog jogerőre emelkedni. Ebben lehet valami: a jogi huza-vona néhány évig még biztosan el fog tartani, az ügy kimenetele pedig a szakértők szerint is minimum kétséges.

Az ügy egyik oldaláról – az adóelkerülő gyakorlatról és ennek visszásságairól már sok szó esett, arról azonban kevesebb, hogy jogilag mivel védhető a módszer és hogy miért nem lépnek fel erélyesebben a kormányok az adófizetés alól kibúvó multikkal szemben. Ahhoz, hogy jobban megértsük a probléma gyökerét, fontos, hogy két fogalmat tisztázzunk, és egymástól jól elkülönítsünk: az adóelkerülést és az adócsalást. Az adóelkerülés esetén nincsen szó feltétlenül illegális tevékenységről, csupán arról, hogy egy adott vállalat a hazai és külföldi adójogszabályok által biztosított törvényes lehetőségek kihasználásával, a fizetendő adó mértékét minimalizálja. A leggyakoribb módszer, hogy a cég egy távoli kis adóparadicsomban – ahol jellemzően 0 százalékos a társasági adókulcs – jegyezteti be a céget, amely így a bejegyzés szerinti ország adójogszabályai szerint adózik. Az adócsalás ezzel szemben – ahogy a neve is mutatja – törvénybe ütköző tevékenység, amikor a vállalat félretájékoztatja a hatóságokat a valódi eredményéről.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!