November végére a Bitcoin ára elérte az 1000 dollárt, míg év elején, januárban mindössze 15 dollárt fizettek érte. Sokáig csak a liberális gondolkodásúak, az aranyüzletben utazók vagy éppen a drogbárók körében volt kedvelt, ma már viszont elképesztően sokan rajonganak érte. Németországban már „elszámolási egységként” tartják számon, Ben Bernanke a Fed – hamarosan leköszönő – elnöke pedig a szenátus előtt úgy nyilatkozott róla, hogy „hosszú távon ígéretes fizetőeszköz” lehet. A különféle cégek egyelőre még kicsiny, de növekvő számban fogadnak el bitcoinos fizetéseket. Sokakat az vonz a Bitcoinban, hogy átutalásaikat anonim módon intézhetik, vagy az a tény, hogy a körforgásban résztvevő Bitcoin számának van egy felső határa – azaz nem inflálódik, hiszen a „központi banknak” nincs eszköze, módja arra, hogy a fizetőeszköz értékét befolyásolja azzal, hogy többet bocsát ki.
A kínaiak ma igen jelentős szerepet töltenek be a Bitcoin terjedésében. Független elemzők szerint az általuk generált Bitcoin-forgalom ma a globális piac 62 százalékát teszi ki. „A kínai kultúrától nem idegen a digitális fizetőeszköz, így nem meglepő a gyors terjedése” – nyilatkozta a CNBC-nek Patrick Murck, a Bitcoin Alapítvány alapítója és vezetője. Meggyőződése, hogy megfelelő innovációval a virtuális fizetőeszköz főáramú fizetőeszközzé válhat. Kínában azonban az elmúlt két hónapban megharmincszorozódott a jüan alapú Bitcoin-forgalom, amely már túlmutat a keleti óriás kulturális okokkal magyarázható érdeklődésén, így Peking már lépéseket tervez a virtuális fizetőeszköz korlátozása érdekében. A kínai jegybank vezető tisztviselője nemrég úgy nyilatkozott a The New York Times hasábjain, hogy „a közeljövőben lehetetlen, hogy a kínai központi bank hivatalos pénzügyi eszközként elismerje a Bitcoint”.
Bitcoin-maffia
2013. 12. 06. (XVII/49)
