hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Bérkenyér
Kínai földfoglalás Ukrajnában

2013. 10. 10.
Kellemetlen dolog, amikor ugyanarról az üzletről az egyik fél győzelmi jelenté­seket ad, míg a másik a végsőkig tagad és kö­dösít. Pedig így indul korunk legna­gyobb nemzetközi földvásárlása, melynek során Kína akár 50 évre is bebiztosítaná gabo­na- és sertés­ellátmányát Kelet-Ukrajna 3 millió hektáros termőterületének kö­szön­hetően.

Kína a tervek szerint bérbe venne egy Ukrajna 5 százalékának megfelelő méretű területet, hogy azon gabonát termesszenek és disznókat tenyésszenek – írták a kínai újságok néhány hete. Vagy ez csak vágy­álom? Az ukrán hivatalok egyelőre semmit sem árulnak el az üzletről, és azzal védekeznek, hogy náluk – tavaly óta – törvény korlátozza a külföldiek földvásárlását. Pedig ez a biznisz, a maga 7,4 millió (angol) holdos – azaz 3 millió hektáros – méretével az eddigi legjelentősebb lehet a „műfajban”. (Mérete körülbelül Belgium nagyságához hasonló.) A South China Morning Post szerint a megállapodást a kínai Xinjiang Production and Construction Corps (XPCC) hozta tető alá. A másik fél – a kijevi székhelyű KSG Agro, egy nagy helyi mezőgazdasági vállalat – azonban tagad és magyarázkodik: „Nem fogunk eladni vagy bérbe adni semmiféle földet a kínaiaknak. A közös projekt csak arról szól, hogy jövőre egy 3 millió hektáros földön kínai öntözőrendszert fogunk bevezetni” – mondta egy tévéinterjúban Szerhij Kaszjanov, a KSG Agro elnöke. (Napjainkban az öntözőberendezésekkel ellátott területek közel 70 százaléka Ázsiában található, míg Európában csak 9 százalék. A legnagyobb összefüggő, öntözött területek pedig India és Pakisztán után Kínában keresendők.)

Ennek ellenére a kínai sajtó már a pontos részletekkel is telekürtölte a világot: a kiszemelt földterület a Dnyeper közelében található, és magába foglalja a keleti régiókat, úgymint a Kerson és a Krím (Crimea) területeit, melyek jól ismertek a közkedvelt tengerpartjaikról is. A kínaiak már konkrétan arról is nyilatkoztak, hogy nyáron 1,7 milliárd font értékű szerződést írtak alá a KSG Agroval. „Sajnos nincs tudomásom erről a témáról, habár hallottam, hogy néhány kínai cég érdeklődését fejezte ki felénk” – nyilatkozta ellentmondásosan Igor Livin, az Ukrán–Kínai Együttműködési Szövetség (AUCC) elnöke. Szerhij Arbuzov ukrán miniszterelnök-helyettes, aki – hogy, hogy nem – nemrég hivatalos úton épp Kínában tartózkodott, ugyan megerősítette, hogy céljuk, hogy több kínai befektetést vonzzanak be az országba, de a konkrét földbérletet nem említette, hanem helyette inkább a pénzügyi szektorról beszélt, mint fókuszterületről.

Ezt követően – több mint gyanús módon – az ukrán agrárminiszter bejelentette, hogy Ukrajna és Kína stratégiai partnerek lesznek. „Az ukrán mezőgazdasági termékek kínai exportja 20-25 százalékra emelheti a két ország kereskedelmének súlyát” – írta az Itar-Itass helyi hírportál. Úgy látszik, a kijevi kínai nagykövetségen dolgozó Chen Yuztsint sem tájékoztatták a központi retorikáról, ugyanis lelkesen kifejtette, hogy „Kína nagy mezőgazdasági tapasztalatokkal rendelkezik, míg Ukrajna gazdag termőföldekben, és szívesen együttműködne a távol-keleti országgal. Úgy tűnik, remekül kiegészítenék egymást”.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!