Pánik uralkodik a pénzpiacokon Európában, a bankok és a befektetők kétségbeesve keresnek olyan lehetőségeket, ahová viszonylagos biztonsággal elhelyezhetik a pénzüket. Erről árulkodik, hogy húsz-éves mélypontra került az év elején a német állam által fizetett hitelkamat - „mindössze" 32,8 milliárd euró, ami körülbelül az 1993-as szintnek felel meg, holott az államadósság időközben az akkori 500 milliárd euróról 1300 milliárd euróra növekedett.
Ennek egyik oka a folyamatosan csökkenő állampapírkamatok mellett, hogy az újonnan kibocsátott államkötvényekre nem kell az idei költségvetésben kamatfizetési kötelezettséggel számolnia a német pénzügyminiszternek. A hat hónapos futamidejű német államkötvényekre fizetett kamat ugyanis mínusz 0,06 százalék. Ez azt jelenti, hogy ha valaki 1 millió eurót ad a német államkötvényért, akkor a futamidő lejártával 999939 eurót fognak neki visszafizetni, nem pedig kamattal növelt értéket. Úgy tűnik azonban, hogy a 61 eurós veszteség nem tántorítja el a pénzpiaci szereplőket attól, hogy mindenáron német állampapírba fektessenek.
December végén ugyanez a folyamat játszódott le a dán államkötvényekkel is: a rövid távú futamidőre kibocsátott kötvények kamata három hónapos futamidőre mínusz 0,21 százalék volt, hat hónapos futamidőre pedig mínusz 0,07 százalék. A dán állam 2,32 milliárd korona (kb. 310 millió euró) értékű állampapírt volt hajlandó értékesíteni ezekkel a feltételekkel.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2012. 01. 20. (XVI/03)
