hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Mentik, ami menthető

2011. 04. 22.
Vajon Németország valóban csak saját bankjainak megmentése céljából dob mentőövet az eurózóna bajba jutott országainak?

Ha az eurózóna egy régi vágású család lenne, akkor biztosan Németországnak jutott volna a szigorú apa szerepe, aki csökönyös gyermekeit folyton arra figyelmezteti, hogy ideje ágyba menniük, vagy épp arra, hogy ne költsék el egyszerre a zsebpénzüket. Németország nem kíván könnyíteni Görögország és Írország mentőcsomagjának pénzügyi feltételein. Ezenfelül ragaszkodik ahhoz, hogy – a mentőcsomag részleteinek tárgyalását a múlt héten megkezdő – Portugália is hasonló kondíciókkal kapjon pénzügyi segítséget. (Németország szigorához hasonlóan az EKB (Európai Központi Bank) is ragaszkodik ahhoz, hogy a gyengébb eurózónabeli államok teljes egészében fizessék vissza a nekik nyújtott kölcsönöket.) Ez jogos igény, hisz Németország egyre több pénzt kockáztat e hármasfogat – Görögország, Írország és Portugália – finanszírozásával. Néhány megfigyelő azonban vitatkozik ezzel az állásponttal, mondván, hogy Németország mentőcsomagjai valójában saját bankjainak finanszírozását szolgálják.
Németország két legnagyobb bankjának, a Deutsche Banknak és a Commerzbanknak meglehetősen alacsony a részesedése a görög, ír és portugál állampapírokból. Kevesebb mint 6 milliárd eurónyi kötvényt birtokolnak a megmentésre szoruló államok kötvényeiből. Ez arra enged következtetni, hogy ezen államkötvények nagy része kisebb (állami) bankok tulajdonában van. Tehát a német államnak igen sokba kerülne, ha ezen országok teljes csődöt jelentenének. Az érintett bankok már jelenleg is alacsony jövedelmezőségtől szenvednek, hiszen nehezen tudnak olyan mértékű bevételre szert tenni, mely ellensúlyozná veszteségeiket. A kötelező tőkemegfelelés szempontjából is vékony jégen táncolnak, hisz mostani tőkeállományuk összetétele a jelenlegi szabályozás közelgő szigorítását követően már nem lesz elfogadtatható.
A három „megmentett ország” bankjai jelenleg kétszer annyival tartoznak a német bankoknak, mint amennyivel saját államuknak. Továbbá ha mindehhez hozzávesszük a vállalati hitelek bedőlésének lehetőségét is, Németország sérülékenysége is számszerűsíthető: bankjai megközelítőleg 230 milliárd eurónyi kintlévőséggel rendelkeznek ezeken a területeken. Ez az összeg jelentősen megnövekedne, ha Spanyolország is bedobná a törülközőt. A német bankok kitettsége Spanyolországban hatalmas: a portugál, ír és görög adósságállomány összegének háromnegyede.
Összességében azonban elmondható: ez a néhány százmilliárd euró még mindig eltörpül a német bankrendszer teljes 2500 milliárd eurós vagyona mellett. Az egyes országok bedőlésének inkább az ország saját bankrendszere látná kárát, hisz jelenleg ők tartják kézben saját országuk adósságpapírjainak döntő többségét. Ha pedig egy teljes összeomlás költségeit hasonlítjuk össze azzal az összeggel, amit eddig Németország és a többiek a mentőcsomagokba fektettek, akkor be kell vallani, hogy nagyon is jó üzletet kötöttek.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!