Ki menti meg az eurózónát?

Az elmúlt évben a görög majd az ír mentőcsomag keltette piaci feszültségek szolgáltak az eurózóna körüli aggodalmak hajtómotorjaként. A figyelem középpontjában jelenleg a PIGS-országok (azaz a bizonytalan és gyakran eladósodó országok: Spanyolország, Portugália, Írország és Görögország) állnak - különösen az Ibériai-félsziget lakói. Elemzők szerint egy esetleges portugál mentőcsomag még nem, de egy spanyol csomag már komoly nehézségeket okozhatna.

A bizalmatlanságot mélyíti, hogy Írország és Görögország adósságainak soron következő törlesztése - több százmilliárd euró - is idén tavasszal esedékes. A források előteremtése hatalmas feladat, egyes elemzők szerint lehetetlen. A Centre for Economics and Business Research tanácsadó cég szerint kétes, hogy ezt az eurózóna túléli, de ha mégis, akkor is csak 20 százalékos esélyt jósol annak, hogy a valutaunió jelenlegi formájában túlélje ezt az évtizedet. Más londoni elemzőházak is kételkednek az euróövezet egységében. Egy független makroelemző cég, a Capital Economics elsőként Görögország távozásának lehetőségét latolgatja, de felvetődik Németország „kiugrása", illetve az eurózóna északi és déli - azaz „központi" és „perifériális" - övezetté való széttagolódása is.

A Fitch Ratings azonban továbbra is kiáll az euróövezet mellett. Annak ellenére, hogy jelentős makrogazdasági egyensúlytalanságok vannak a tagországok között, és ezek a különbségek inkább növekednek, a hitelminősítő szerint igen kicsi annak az esélye, hogy az eurózóna felbomlana. „Az eurózónából való kilépés olyan, mintha valaki porig égetné a házát, csak azért, hogy megtalálja a kijáratot belőle" - mondta Barry Eichengreen kaliforniai közgazdászprofesszor a Wall Street Journalnak adott interjújában.