hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Egyszerre nyomják és stabilizálják a bankokat

2010. 09. 17.
Hogy miként fogadják a pénzintézetek a Kósa Lajos és Rogán Antal által jegyzett devizahitel-mentő csomagot, az nagyban függ attól, hogy milyen hiteleket vesz majd át a Nemzeti Eszközkezelő.

Mintegy 120 ezerre rúg azok száma, akik három hónapnál régebben képtelenek devizahitelü­ket törleszteni. A Hetek információi szerint e kölcsönök esetében az átlagos havi részlet 60-90 ezer forint körül mozog, így mintegy havi 9 milliárd forinttól esnek el a bankok, azaz eddig összesen 27 milliárdnyi kárt könyvelhettek el a pénzintézetek. Piaci becslések szerint amennyiben még egy-két hónapig a svájci frank árfolyama 220 forint, az euróé pedig 285 forint körül táncol, úgy a három hónapnál régebben nem fizetők száma megduplázódik, így a pénzintézetek havi vesztesége 18 milliárd forintra hízik, hat hónapos összesítésben pedig majdnem 100 milliárdot veszít a bankszektor. Ami egyébként cseppnek tűnhet a tengerben, hiszen a teljes lakossági hitelállomány 2009 végén 9672 milliárd forintot tett ki, ebből a summából 6500 milliárd forinttal részesedtek a deviza alapú hitelek. Svájci frankban az emberek összesen 4400 milliárd forinttal tartoznak a pénzintézeteknek, ebből a lakáshitel-állomány 2200 milliárd forint. Tehát a 100 milliárd forint arányaiban nem tűnik túl jelentősnek, ám ha kiesik a bankok kasszájából, akkor végighullámzik az egész pénzintézeti rendszeren, és súlyos likviditási gondokat okoz. Pótolni pedig a bankok nem tudják, egyrészt érvényben van a kilakoltatási moratórium márciusig, másrészt ha hirtelen százezerszámra jelennének meg az eladó ingatlanok, akkor a piac úgysem tudná azokat felszívni.

Az ügyfelek tényleg aláírták

Ez a jelenlegi hitelmizéria banki olvasata. A társadalmi azonban ennél sokkal cifrább, hiszen majdnem 1 millió embert érinthet. Nem véletlen, hogy a kormánypárt mentőövet próbál dobni a devizahiteleseknek. Csakhogy a mentőövvel egyelőre a bankokat találta fejbe, legalábbis a pénzintézetek erősen háborognak a nyolcpontos javaslatcsomag miatt. A leghevesebb vita az egyoldalú szerződésmódosítás tilalma illetve engedélyezése miatt dúl. A tervezet ugyanis nem engedné, hogy a jövőben a bankok saját fejük alapján egyoldalúan emeljék a kamatot vagy éppen a járulékos költségeket. Tény, hogy az eddigi szerződésekben ez a lehetőség rendszerint szerepel, ugyanis a pénzintézetek így biztosították, hogy a hitel kockázatát nagyobb részt az adós viselje. (Az egyik ilyen kockázati tényező egyébként épp a nem törlesztés, ám a bankok legföljebb 1-2 százaléknyi fizetésképtelen ügyféllel kalkuláltak - eddig.) Azonban az is tény, hogy a hitelfelvevők számára bármilyen kedvezőtlenek is voltak ezek a kondíciók, az ügyfelek ezek tudatában írták alá a hitelszerződéseket. Most viszont a kormány egy másik egyoldalú módosítási lehetőséget is beemelne a rendszerbe - a hiteles kérésére automatikusan öt évvel hosszabbodna meg a futamidő, és így mérséklődnének a részletek.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!