hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Recesszió újratöltve? Visszaesésre figyelmeztetnek

2010. 07. 02.
Megszorítások, bankadó, ezek és más hasonló szigorú intézkedések hírei lengik be Európát Nagy-Britannián keresztül Görögországig. Egyre több elemző bírálja azonban a hatalmasra duzzadt deficit és az államadósság enyhítésének ezen módját, s mint fogalmaznak, ezzel éppen a következő válsághullámnak ágyaznak meg az európaiak.

Amegszorítások tovább mélyítik a válságot – fogalmazott élesen a G20-csúcsra készülődve Paul Krugman Nobel-díjas amerikai közgazdász.
Mint ismeretes, Görögországtól Nagy-Britanniáig Európa-szerte megszorításokat vezetnek be a kormányok. (Megszorított Európa. Hetek, 2010. június 4.) Görög, román, spanyol, olasz, ír megszorítások után Angela Merkel a napokban jelentette be gigantikus, 80 milliárd eurós csomagját, és David Cameron brit miniszterelnök is adóemeléseket jelentett be. Az ok valamennyi esetben az elszaladt államháztartási hiány (sok esetben a GDP 10 százaléka feletti mértékben), illetve az államadósság, melyek az elmúlt évek lazább gazdaságpolitikájának, valamint a válságkezelés költségeinek köszönhetően jelentősen megugrottak.
Számos elemző túlságosan korainak tartja a komoly megszorításokat a recesszióból épphogy csak kikerült unió esetében. Úgy vélik, még nem eléggé erős a gazdasági növekedés alapja, az erőteljes kiadáscsökkentések miatt pedig megnő az esélye annak, hogy újra lelassulnak a gazdaságok, visszazuhannak a recesszióba, mely hosszabb távon is meghatározhatja Európát.
Paul Krugman neves közgazdász a The New York Times által közreadott írásaiban határozottan bírálta az európai, főként a németországi giga megszigorítási csomagot, mely a recesszió elmúltával az első reakciója számos más országnak is. Krugman számára ez a helyzet egyenesen a harmincas éveket idézi. „A munkahelyteremtés, a válságból való kilábalás, a gazdasági növekedés ösztönzése hirtelen háttérbe szorult, és ehelyett a fájdalmas intézkedések kerültek előtérbe. Ezt a fordulatot óriási hibának tekintem – szögezte le. – Mindez az 1937-es esztendőre emlékeztet, amikor Roosevelt elnök kissé elsietett intézkedést tett a költségvetés egyensúlyba hozására, ami pedig hozzájárult ahhoz, hogy a már éppen magához térő gazdaság újra igen súlyos recesszióba zuhanjon vissza.”
Krugman nincs egyedül: mint emlékeztetett, Németországban számos tudós von párhuzamot az 1930 és 1932 között Heinrich Brüning kancellár által folytatott szigorú pénzügyi politikával, amely nem máshoz, mint a Weimari Köztársaság bukásához vezetett.
A közgazdász szerint a németek túlzott takarékossági törekvése súlyosbítani fogja az euróövezet válságát, mely tovább nehezítheti a spanyol, a görög és más periférián lévő gazdaságok talpraállását. Mindez – ahogy fogalmazott – negatív fordulathoz vezet a világgazdaságban, ami miatt határozottan nő a tartós visszaesés esélye.
„Az USA-ban is hasonló a helyzet, de az amerikai deficitcsökkentők egyszerűen képmutatóak – fo­galmazott. – Erkölcsi kérdést csinálnak a helyzetből: a deficit rossz, harcolni kell ellene, miközben lefaragják a szegények juttatásait, a gazdagokét viszont érintetlenül hagyják. A napokban szavazták le például a munkanélküli segély kiterjesztését annak ellenére, hogy a tartós munkanélküliség aránya 1930 óta nem volt olyan magas, mint ma Amerikában.”
Krugman vallja a klasszikus keynesista álláspontot: „Költekezz ma, takarékoskodj később!” Cikkében hangsúlyozza: most a kiadások növelésére lenne szükség a gazdaság élénkítése céljából, takarékoskodni pedig akkor kell, amikor már magához tért a gazdaság.
Soros György, neves tőzsdeguru is bírálja az európai államok, főként Németország gazdaságpolitikáját. A Die Weit című lapnak adott nyilatkozatában kifejtette: megszorító csomagjával akadályozza az euróövezeti tagországok helyreállásának esélyeit. Szerinte Németországnak komoly felelőssége van a válság elmélyítésében. Igaz, hogy a megszorító intézkedése révén csökkenthető a költségvetési deficit, ugyanakkor nagy a veszélye annak, hogy emiatt visszafogja a gazdaság növekedési esélyeit, a vállalkozások beruházásainak, a bérek vásárló-erejének fellendülését, összességében a gazdasági növekedés beindulását. Soros szerint azért nagy Németország felelőssége, mert a legerősebb európai gazdaságként számos ország esélyeit alapvetően befolyásolja, s így legrosszabb esetben magát az Európai Uniót is veszélybe sodorja. Soros – aki köztudottan alapvetően rossznak tartja az eurót – úgy véli, a folyamat kimeneteleként nem zárható ki az euró összeomlásának lehetősége sem. Soros György ezért arra szólította fel az európai országokat, hogy a gazdasági növekedés ösztönzésével lábaljanak ki a válságból, ne megszorításokkal.
A nagybefektető szerint a világ erős gazdaságainak – főként Németországnak, Kínának – sokkal aktívabbnak kellene lenniük a válság leküzdésében, többet kellene áldozniuk a növekedés beindítására. Mint fogalmazott: „A világgazdaság legnagyobb problémája jelenleg az alacsony kereslet és a tartósan magas munkanélküliség. Ha senki nem tesz hathatósan ellene, ördögi körbe kerülhetünk.”
Soros szerint a bankadó is csupán bizonyos feltételekkel vezethető be, hiszen a jelentős mértékű adó veszélyeket rejt magában. Mivel Európában sok esetben súlyosan alultőkésítettek a bankok, véleménye szerint éppenséggel friss tőkére lenne szükségük, nem elvonásra.
Az üzletember meggyőződése, hogy Európában elsősorban nem a valuta-, illetve államháztartási válság a legnagyobb probléma, hanem a bankrendszer krízise. Kifejtette, hogy ha az európai bankok megfelelő tőkével rendelkeznének, kevésbé alakulnának ki válságok. Spanyolországot említette példaként, ahol az állam azért nem jut pénzhez, mert az alultőkésítettség miatt a bankoknak sincsen elegendő.
Német és francia bankoknál is gondok vannak, mert egyre értéktelenebbek az euróalapú kötvényeik. „A bankok gyakorlatilag fizetésképtelenek, de legalábbis súlyosan alultőkésítettek” – fogalmazott Soros.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!