hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Repedező eurózóna
A görög dráma folytatódik

2010. 02. 13.
A hétvégi G7-csúcson Kanadában is téma volt a „görög dráma”, azaz a váratlan, drasztikus költségvetési hiány. De a probléma ennél jóval nagyobb, hiszen Görögország mellett Spanyolország és Portugália, sőt Olaszország stabilitása is meginoghat. A válságkezelés miatt hatalmasra duzzad a franciák, a britek és a németek államadóssága is. Szakértők azon vitatkoznak, meginoghat-e az eurózóna.

Az unió és a G7-vezetők bíznak a kedvező kilábalásban, és a romló folyamatok miatt  igyekeznek nyugtatgatni a piacokat. Az euró azonban ennek ellenére folyamatosan gyengül. Nem kizárt, hogy a következő időszakban gyenge lesz a közös valuta, hiszen pénzügyi befektetők rekordmagas, 8 milliárd dollár értékben „fogadtak” az európai valuta ellen.
Simon Johnson, az IMF volt vezető közgazdásza a BBC-nek elmondta, hogy szerinte a G7 „teljesen elaludt a volánnál”, és nem veszi észre, hogy az eurózóna milyen mély válságba sodródott. Johnson szerint az ismert mediterrán országok mellett Írország és Nagy-Britannia is kritikus deficittel birkózik. Görögország az Enron csődje kapcsán elhíresült „kreatív könyvelést” állami szintre emelte, és minden bizonnyal tudatosan kozmetikázott, hamis költségvetésideficit-adatokat kommunikált Brüsszel számára. Ezzel a „trójai falóval” a valutaunió tizenegy éves történetének legnagyobb kihívása elé állította az Európai Uniót. A görög bruttó hazai össztermékre (GDP) vetített 3,7 százalékos várt hiány helyett a valóságban 12,7 százalékos a deficit.
A görög helyzet mellett további aggodalomra ad okot a portugál, a spanyol és az olasz büdzsének a vártnál jelentősebb hiánya. A közös európai valuta már így is hét hónapos mélypontra esett, és további gyengülése várható a mediterrán térség pénzügyi instabilitása miatt. Brüsszel drákói szigort vár el a görögöktől, de a beígért deficitcsökkentést célzó megszorítások könnyen kiválthatják a népharagot, és az utcákon kirakatokat törő, autókat borogató elégedetlen tömegek rémképe lebeg az athéni kabinet feje felett. A maastrichti pénzügyi alapelvek szerint a valutaunió-tagság feltétele, hogy a költségvetési deficit ne lépje túl a GDP 3 százalékát. Jelenleg az EU 27 tagállama közül ennek az alapvető kritériumnak csupán 7 felel meg, azaz 20 tagország bajlódik nagyobb deficittel.
Valójában a kelet-európai költségvetési hiányok kezelése sem fejeződött még be. Magyarország éppen a napokban kapott óvatos dicséretet Brüsszelből, Joaquín Almunia pénzügyi biztostól, amiért a három éve még rekordmagasságú deficit 3,9 százalék alá csökkent. A görögök váratlanul a helyünkre léptek, és ez intő jel azok számára is, akik hazánkban az euró bevezetésétől valamiféle csodás gazdasági és pénzügyi stabilitást várnak, hiszen az érintett mediterrán államok éppen az euró bevezetése óta veszítettek versenyképességükből. A mediterrán krízis azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy a tízéves lisszaboni stratégia nem érte el a kívánt életszínvonal-, illetve versenyképesség-növekedést az EU-ban. Nouriel Roubini, a New York-i Egyetem közgazdászprofesszora  (egyike azon keveseknek, akik előre jelezték a pénzügyi válságot) leg­utóbb Davosban arról beszélt, hogy a görögök után Spanyolország lehet a következő tagállam, amely az euró stabilitását veszélyeztetheti. „Az eurózóna szétválhat egy erős központra és gyenge perifériára, sőt néhány tagország a zóna elhagyására kényszerülhet… Ha Görögország bukik pénzügyileg, az gond az eurózónában, de ha Spanyolország is, az kész tragédia lenne” – hangzott Roubini davosi elemzése. Mindez nem túl jó perspektíva az éppen EU-elnöki tisztet betöltő spanyol kormány számára, de Zapatero miniszterelnök eltökéltnek látszik a tervezett megszorítások végrehajtásában.
Brüsszel egyelőre elutasította a
Financial Timesban is megjelent szakértői javaslatot, miszerint a költségvetési és bizalmi krízissel küzdő Görögországnak a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kellene fordulnia. A görög állampapírok piaci megítélése bő egy évtizedes mélypontra zuhant, és Athénnek a kilábaláshoz a GDP 5-10 százalékára is szüksége lehet, ami 12-24 milliárd euró, és az IMF nélkül szükség lehet az eurózóna támogatására. José Manuel Barroso bizottsági elnök szerint ilyen volumenű segítség alapvető változtatásokat, pénzügyi centralizációt kíván. A görög kormány bízik abban, hogy sikerül megvalósítania programját, amellyel a tavalyi 12,7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányát 2012-re
2,8 százalékra sikerül  lecsökkenteni. Az Európai Bizottság által is elfogadott határidő betartása nem lesz feszültségmentes, a Reuters szerint ugyanis az Európai Bizottság számításai alapján a görög bérek mintegy 10 százalékos csökkentésére van szükség az egyensúly helyreállításához. A legnagyobb szakszervezet február 10-ére már általános sztrájkot szervezett a megszorítások elleni tiltakozásként, és ez csak a kezdet.
Jean-Claude Juncker, a 16 tagállamból álló eurócsoport elnöke kijelentette, hogy Görögországban a helyzet „komoly”, és a hasonló esetek elkerülésére a jövőben a tagállamok feletti szigorúbb pénzügyi kontroll kiépítését is szükségesnek tartja. Ez a felvetés a tagok nemzeti szuverenitását is érinti, éppen ezért nem lesz könnyű megvalósítani. Alistair Darling brit pénzügyminiszter felszólította Görögországot, hogy szigorúan tartsa be a deficit csökkentésének tervét.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!