Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa vállalta magára, hogy „megteszteli” a szuperbruttósítást az Alkotmánybíróságnál (AB). Szabó kifogásolta az elképzelést, hogy a nettó bérekre ráterheljék a járulékokat, s ezek együtt adják az szja alapját. Álláspontja szerint a járulékok nem számítanak jövedelemnek, ezért nem jogszerű adót fizetni utánuk. Az AB nem értett egyet ezzel az érveléssel, így 2010. január 1-jével a kormány elképzelése szerint a nettó jövedelem mellett a járulékok is az adóalaphoz tartoznak, az eddigi nettó bérünkhöz tehát 27 százalékot kell hozzáadnunk, hogy megtudjuk, mennyi lesz a szuperbruttónk.
Ezzel a lépéssel párhuzamosan a járulékok mértéke is változik, a jelenlegi 32 százalékról 27-re csökkennek. Jelentősen módosulnak a sávhatárok, de marad az adójóváírás „intézménye”. A mostani 1,9 milliós éves jövedelem helyett 5 milliós tartozik januártól az alsó sávba, amelynek kulcsa a jelenlegi 18 százalékról 17 százalékra mérséklődik. Az 5 millió forintnál magasabb éves jövedelem pedig 32 százalékos adó alá tartozik majd a mostani 36 százalék helyett. Januártól megszűnik a 4 százalékos különadó is.
A változások előnyeit érezhetően csak egyes rétegek élvezik majd, a leg-alacsonyabb és a legmagasabb jövedelműek gyakorlatilag nem tapasztalnak változást az eddigiekhez képest. A minimálbéresek fizetése nem módosul, hiszen effektíve nem terheli adó a nettó jövedelmüket. Számítások szerint azoknak, akik 100 ezer forint bruttó bért keresnek, csupán 170 forinttal lesz több a számlájukon, azok pedig, akik 150 ezer forintos fizetéssel rendelkeznek, 2500 forinttal járnak jobban. Az átlagjövedelműek érezhetik a változások pozitív hatását, ők akár nettó 10 ezer forinttal is többet kaphatnak havonta. Hozzá kell azonban tenni, hogy e pozitív fejlemény mögött elsősorban a kedvezmény növelése áll. Kétségkívül jobban járnak majd a bruttó 150 ezer és az egymillió forint között keresők, a változások igazi nyertesei azonban a bruttó 250-300 ezer forintot keresők lehetnek.
Fontos jövő évi változás, hogy számos adókedvezmény megszűnik. Erre a sorsra jutottak a számlával igazolt, háztartással kapcsolatos szolgáltatások – mint például a lakásfelújítás vagy karbantartás –, melyek után 2010-től nem vehető igénybe adókedvezmény. Rossz hír lehet a kiemelten közhasznú szervezetek számára, hogy jövőre már nem csökkenthető az szja közcélú adományok révén.
Megmarad ugyanakkor a családi adókedvezmény, amely elsősorban a nagycsaládosokat hozza előnyösebb helyzetbe. A legalább három gyermek után járó adókedvezmény havonta eltartottanként 4000 forint. Egy három gyerekes család esetében például a szülők évi 7 millió 620 ezer forintig tudják kihasználni a gyermekeik után az évi 144 ezer forintos kedvezményt. Hétgyerekes szülők esetében évente 12,4 millió forintos jövedelem számít felső határnak.
Megmarad a fogyatékkal élők személyi adókedvezménye. Mértéke sem változik, ami a minimálbér 5 százaléka, esetükben nincsen jövedelemkorlát.
Szintén jó hír, hogy az APEH átutalja az adózó önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári számlájára a befizetett személyi jövedelemadó 30 százalékát, maximum 100 ezer forintot. Azok számára, akik 2020 előtt elérik az öregségi nyugdíjkorhatárt, ez 130 ezer forintot jelent.
Januártól új fogalmakat kell megtanulnunk: az ec.-t (korlátlan felelősségű egyéni céget) és a kfc.-t (korlátozott felelősségű egyéni céget). Jövőre ugyanis az egyéni vállalkozók egyéni céggé alakulhatnak át, eldönthetik, hogy korlátozott vagy korlátlan felelősséggel működnek tovább. Ezek a cégek minimális jegyzett tőkekövetelmény nélkül is megalapíthatók. Erre a cégformára is érvényesek lesznek a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok, a végelszámolást, a csőd- és felszámolási eljárásokat, illetve a számviteli törvényt illetően.
Kapós Széchenyi kártya
Felemásan fogadták a vállalkozók a kormány jövô évi adóváltozásait. Meglepônek tartják a Széchenyi Kártya kamattámogatásával kapcsolatos döntéseket. A válság közepén, amikor a cégek hitelhez jutása igen nehézkessé vált, az eddigiekhez képest a felére, 2 százalékról 1 százalékra csökkenti a kormány a hiteltámogatás mértékét. A kormány hivatalosan a jegybanki alapkamat mérséklôdésével indokolja a lépést, de a vállalkozók a spórolás felesleges áldozatának tartják a Széchenyi Kártyát. Való igaz, hogy egy évvel ezelôtt még 11 százalék körül állt az alapkamat, a Monetáris Tanács hétfôi döntése értelmében azonban már csak 6,5 százalékot ér el. A Széchenyi Kártya kétségtelenül a legkedveltebb formája a kisebb cégek hitelhez jutásának, amit a jelenlegi válságos idôkben egyre több vállalkozás vesz igénybe. 2008-ban még csak 100 ezer kártyát igényeltek a vállalkozások, az elmúlt egy év alatt pedig 120 ezernél is többet. Az év során megfigyelhetô, hogy a cégeknek egyre inkább fogyóban van a tartalékuk. Jellemzô tendenciává vált, hogy az eddig hitel nélkül is jól működô cégek is ehhez a pénzforráshoz kénytelenek folyamodni. Bár a támogatás mértéke csökken, minden bizonnyal az 1 százalékra mérséklôdô kamattámogatás ellenére is népszerű lesz a Széchenyi Kártya, hiszen az így megszerezhetô pénz kamata évi 10-11 százalék körül várható, szemben a piaci 20 százalék körüli mértékkel.
2009. 11. 27. (XIII/48)
