hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Kódex lesz - A banki magatartásvizsga

2009. 09. 18.
Megvan, de vezéráldozatokat követelt. Az aláíráshoz közel került a banki magatartáskódex, ám eddig két csúcsvezetőt is maga alá gyűrt a bankok körül kialakult országos méretű felháborodás kezelése. A képet azonban beárnyékolja, hogy a tárgyalások során éppen az ügyfeleket nem kérdezte meg senki.

Kilakoltatások, árverezések, egekbe emelt kamatok és folyamatos díjemelések. Ezek és ezekhez hasonló esetek borzolják a kedélyeket hónapok óta. A tapasztalat szerint a bankok és pénzügyi vállalkozások, nem törődve a jogszabályokkal, gátlástalanul visszaéltek az erőfölé­nyükkel. A lapunknak nyilatkozó szakértő azonban hangsúlyozta, hogy a probléma nem a válsággal kezdő­dött. A rossz jogszabályi háttér miatt a pénzintézetek évek óta áthágják a szabályokat, amit a Gazdasági Versenyhivatal sokmilliós büntetései is jeleznek. A válság csupán felnagyította, felerősítette az alapproblémát, az országos felháborodás pedig olyan súllyal esett latba, hogy – végre – a politika is hajlandó lett érdemben foglalkozni a helyzettel – fogalmazott megkeresésünkre Baranovszky György, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének elnöke.
A miniszterelnök vadnyugati állapotoknak nevezte a pénzintézetek magatartását, amely hozzájárult több ezer hitelszerződés felbontásához, ingatlanok elárverezéséhez, családok utcára kerü­­léséhez, maffiaszerű csoportok alakulásához, melyek a fizetésképtelen családokat fenyegetve, zaklatva, tudtuk nélkül töredék áron értékesítették az otthonaikat. Pontos számok nincsenek arról, hogy eddig hány ezer család került az utcára, de szakemberek becslése szerint még idén 6-7 ezer adós kerül a 90 napon túl nem fizetők táborába, azaz kerülnek közel a szerződés felbontásához, az árverezéshez.
Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője lapunk megkeresésére elmondta: a bankok gyakorlatilag bármikor bármekkora mértékben emelték az áraikat. A vadnyugati helyzetet jól jellemzi, hogy akár fénymásolástól villanyszámláig vagy éppen marketingköltségekre hivatkozva is indokolták a díjemelést. Ezen a helyzeten lényegesen változtathat a kódex, hiszen egy makrogazdasági mutatóhoz, valószínűleg az inflációhoz lesz kötve az emelés. Ezzel korlátozzák, azaz limitálják a díjtételek emelését. Ugyanakkor a bankok egyoldalú szer­ződésmódosítási joga megmarad, de változatlanul időben kell tájékoztatást adniuk a módosításokról, az ügyfelek számára pedig továbbra is fennáll majd a bankváltás lehetősége – sorolta a szóvivő. Szintén megmarad az úgynevezett szimmetria elve is – tette hozzá –, azaz ahogy a külső feltételek miatt egyes költségnemeket emelnek a bankok, úgy a körülmények javulása esetén csökkenteniük is kell azokat.
Binder István kiemelte, hogy a kódex lényege az, hogy a játékszabályoknak egyértelműbbeknek, közérthetőbbeknek kell lenniük. A bankoknak ért­hetően kell kommunikálniuk, hogy miért csökkentik vagy emelik a költségeket. De fontos elem az is, hogy az ügyfélnek joga lesz ahhoz, hogy el­lenőrizze a felsorolt okokat. A bankoknak közzé kell majd tenniük azokat a számításokat, mutatószámokat, amelyekre hivatkoznak.
A PSZÁF-nek pedig joga és lehetősége lesz szankciót alkalmazni azokkal a bankokkal szemben, amelyek megszegik a kódexben megfogalmazottakat. Temékfelfüggesztésre és maximum 2 milliárd forintos büntetésre is lehetőség nyílik, amivel élni fog a felügyelet – hangsúlyozta a szó­vivő. A felügyelet moz­gástere azonban csak a szer­ző­désbontásig terjed, ezt követően a végrehajtási bíróság illetékes.
Nem fogadják azon­ban ilyen lelkesen a kilátásba helyezett változásokat a fo­gyasz­tóvédők. „A kódex nem ad megoldást a meglevő rossz törvényi környezetre. Egy­részt azért nem, mivel ez a dokumentum nem törvény, csupán megállapodás, másrészt azért nem, mert ez pusztán azokra a pénzintézetekre lenne érvényes, amelyek aláírják, a többiekre nem. Mivel jogállamban élünk, a törvények előnye az lenne, hogy mindenkire vonatkozna” – mondta Baranovszky György. Az hozna érdemi elmozdulást a jelenlegi helyzetből, ha magát a törvényt is módosítanák, méghozzá úgy, hogy az az ügyfelek érdekeit is megfelelően képviselje.
Az elmúlt időszakban egyértelműen bebizonyosodott, hogy a pénzintézetek visszaéltek az erőfölényükkel, sok esetben tisztességtelenül jártak el, és emiatt a fogyasztók komoly hátrányokat szenvedtek. Éppen ezért meglepő, hogy amíg az etikai kódex kidolgozása során bevonták a munkába a bankokat, érvényesíthették is az érdekeiket, addig a fogyasztókat képviselő szervezeteket nem vonták be, sőt meg sem kérdezték a véleményüket. Nehezményezzük, hogy kihagyták az érintetteket, hiszen nyilvánvalóan nem egyenrangú felekről van szó. Összehasonlíthatatlanul nagyobb a bankok ereje, befolyása, ezért kell védeni az ügyfelek érdekeit – érvelt az elnök.
Baranovszky György szerint rossz irányba visz el az a kommunikáció, amely fel akarja menteni a bankokat a megtörtént visszaélések vádja alól, és bizonyos pénzügyi szolgáltató cégekre próbálja áthárítani a felelősséget. A kereskedelmi bankok „kő­keményen” részt vettek az úgynevezett vadnyugati helyzet kialakításában – fogalmazott.
Az elnök tapasztalata azt bizonyítja, hogy nem a válság szülte a banki viselkedés anomáliáit. A fogyasztóvédelmi szervezetek évek óta próbálják elérni, hogy kormányzati körökben is figyelmet kapjanak azok a súlyos jogszabálysértések, amelyeket hazai bankok folytatnak. A Gazdasági Versenyhivatal sorozatosan szabott ki bírságokat az elmúlt években a törvényt megsértő bankokra. A válság tehát csupán kihangsúlyozta, felerősítette a problémákat akkor, amikor jelentősen meggyengült az árfolyam – magyarázta Baranovszky. Úgy tűnik, világválságnak kellett kirobbannia ahhoz, hogy belássa a kormány, hogy elkerülhetetlen a változtatás. A helyzet kialakulásában mind a kormányt, mind a PSZÁF-et felelősség terheli.

Vezéráldozatok

Nem kis vihar előzte meg a kódex megszületését. Az elmúlt napokban még arról szóltak a hírek, hogy megfeneklett a tárgyalás, mivel a bankszektort képviselő szövetség nem volt hajlandó elfogadni a Pénzügyminisztérium és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) javaslatait. Úgy tűnik, a vitának vezéráldozata is van, mivel a huzavona felőrölte a szövetség egységét. Felcsúti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke, aki a tárgyalásokat vezette, és határozottan ellenvéleményt fogalmazott meg a felügyelet javaslataival szemben, kisebbségbe került a szövetség többi tagjával szemben, ami ellehetetlenítette a helyzetét, pozícióját. Mint közleményében fogalmazott, stratégiai kérdésekben eltért a véleménye a tagtársakétól. Lemondását megelőzően már a helyettese, Patai Mihály nyilatkozott a sajtónak meglehetősen békülékeny, együttműködő hangon arról, hogy a bankok túlnyomó többsége alá fogja írni a magatartáskódexet.
Néhány hónapja a PSZÁF elnökének, Farkas Istvánnak kellett távoznia, mivel a kormányzati körökből nem tartották elégségesnek a felügyelet munkáját a válság nyomán kialakult helyzet kezelésében.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!