hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A világjárvány erősítheti a recessziót
Drága vírus

2009. 08. 20.
Az új típusú influenzavírus (H1N1) által esetlegesen kirobbanó világjárványnak az általa kioltott életeken túl komoly gazdasági, illetve pénzügyi kára is lenne, ami igen rosszul érintené a pénzügyi krízisből éppen kilábaló államokat. De vajon tényleg olyan nagy veszély leselkedik ránk, vagy csak a gyógyszergyártó lobbi túlozza el a dolgot, hogy eladhassák az oltóanyagot?

Üres iskolák, kongó középületek, kiürített repterek, elnéptelenedett utcákon maszkokat viselő munkások. Vajon ilyen kép fogad majd bennünket a világ nagyvárosaiban, ha a szabadságról hazatérő tömegek között elterjed a járvány?  Ez a fajta vészhelyzet valószínűleg elmarad, mivel a világ kormányai zömmel már megtették az óvintézkedéseket. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lennének további halálos áldozatok, és azt sem, hogy gazdasági visszaesés nélkül megúszhatjuk a rohamosan terjedő kórt. „Az, hogy mekkora hatása lesz az influenzajárványnak a gazdaságra, alapvetően attól függ, hogy mekkora lesz a járvány, amit jelenleg még senki sem tud bizonyosan" - vélekedik Roger Bootle, a londoni City egyik legnevesebb közgazdásza a Telegraph című lap hasábjain. A sertésinfluenza-vírus Mexikóból indult világ körüli útjára, és a fejlett világ országai közül a szomszédos Egyesült Államokban terjedt el leginkább.  Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint az új típusú influenza terjedése példa nélküli. Kevesebb mint hat hét alatt terjedt el széles körben, ami az 1918-as, az 1957-es, vagy az 1968-as hasonló világméretű járványok esetében hat hónapot vett igénybe. A WHO szerint „a H1N1 vírus megállíthatatlan", és potenciálisan elérheti bolygónk mind a 6,8 milliárd lakosát. Július végéig közel 100 ezer ember fer­­tőződött meg világszerte, és közülük ötszázan haltak meg. Ez nem tűnhet túl nagy számnak, de a szakértők egybehangzóan mindenkinek ajánlják a védőoltást.

Eddig a dél-amerikai kontinensen okozta a legnagyobb kárt a H1N1 vírus világszerte. A Világbank felmérése szerint „a költségek, amelyek az elhalálozásokkal, betegségekkel, illetve munkahelyi távolmaradásokkal és a megelőzéssel állnak összefüggésben, az érintett országokban elérik a GDP 1 százalékát". A Világbank azt is hozzáteszi, hogy a turizmushoz erősen kötődő gazdaságok szenvedik el a legnagyobb kárt. Dél-Amerikában például a járványtól való félelem miatt az idegenforgalom jelentős mértékben csökkent. Világszerte a legtöbb halálos áldozat eddig az Egyesült Államokban és Argentínában volt, Euró­pában pedig Nagy-Britannia tengerentúli kapcsolatai és hatalmas tranzitforgalma miatt a leginkább érintett ország. Az USA-ban egy New York-i áldozat özvegye beperelte a várost, mivel szerinte iskolaigazgató-helyettes férjének a halálát az okozta, hogy a város nem záratta be az iskolát azonnal a H1N1 vírus megjelenése után. „Ha havazás miatt elrendelnek hószünetet az iskolákban, akkor érthetetlen, hogy egy ilyen veszélyes vírus megjelenését követően miért vártak..." - panaszkodott a várost 40 millió dollárra perlő özvegy. A fejlett államok, hasonló eseteket elkerülendő, a vírus megjelenését követően szinte azonnal kénytelenek lehetnek az iskolák, óvodák és egyes közintézmények ideiglenes bezárására. Az oktatási intézményekben elrendelt kényszerszünetek viszont együtt járnak azzal, hogy a lakosság egy része a munkából kimarad, ami gazdasági visszaeséshez vezet.

A leginkább érintett országokban a jövőben az éves GDP 2-3 százaléka is rámehet a védekezésre, illetve a károk enyhítésére vagy felszámolására. A kevésbé érintett országokban, mint amilyen hazánk is, a GDP fél illetve egy százaléka lehet a kór megfékezésének az ára. A Világbank első becslése a Föld lakosságának egy százalékát feltételezte a vírus halálos áldozataként. Szerencsére ma már úgy tűnik, hogy hála az oltások gyors elkészítésének és az óvintézkedéseknek, a valóságban jóval kisebb lesz a kár, mint az eddig leírt verziókban feltételezték, hiszen ezekben a „leg­rosz­szabb esetet" vették alapul. 1918-ban a spa­nyolnátha azért tudott világszerte 50 millió halálos áldozatot szedni, mivel akkoriban a védekezés és a közegészségügy csak gyerekcipőben járt. Jelenleg nemcsak az USA és az EU-tagállamok, de minden valamire való állam rendelkezik hatékony válságtervvel, ami alapján szükség esetén az iskolák, a közhivatalok átmeneti bezárása, illetve a tömegrendezvények elhalasztása is sorra kerülhet. Az oltóanyag gyors kifejlesztése és októbertől történő folyamatos bevetése hatalmas fegyvertény, ráadásul már jelenleg kapható gyógyszerekkel is tudják kezelni a fertőzötteket, akik között viszonylag alacsony a halálozási ráta.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!