Más néven, de mégis csak életbe lép jövőre az ingatlanadó. A várakozásoknak megfelelően a 30 millió forintnál értékesebb ingatlan után kell fizetni. A második ingatlannal, illetve üdülővel rendelkezők csak 15 millióig élveznek adómentességet, esetleges harmadik után pedig egészében adókötelessé válik a vagyontárgy. Az adónak három kulcsa lesz. Annak ellenére, hogy él a 30 milliós limit, ha nem lakik ott életvitelszerűen a tulajdonos, az ingatlan 0,25 százalékának megfelelő adót kell befizetnie. A 30 és 50 millió forint közötti értékű ingatlan után 0,35 százalék az adó, e felett pedig 0,5 százalék. Kedvezmény, hogy amennyiben bérbe adják az ingatlant, az ebből származó bevételből levonható a megfizetett vagyonadó. Az ingatlanok mellett adót kell fizetni a nagy teljesítményű autók, illetve a hajók és repülőgépek után is. Vitorlás hajók esetében négyzetméter után számolják az adót, amely az első tíz évben 2 ezer forint négyzetméterenként. Ha a hajó 22 évnél idősebb, csupán 500 forintot kell számolni. A személyautók esetében a kilowattokat kell alapul venni. Egy 25 –175 kilowatt teljesítményű autónál a gépjárműadó kétszerese, 175–200 esetében két és félszerese, 200 felett pedig háromszorosa lesz az adó mértéke.
Motoros hajók esetében is a kilowatt a mérvadó. Az első öt évben kilowattonként 300 forint az adó, amit utána csökkenő mértékben kell fizetni. 16 éven túl már csak 150 forint. Ennél lényegesen többe kerül viszont a repülő, hiszen az első öt évben százkilónként 8 ezer forint lesz az adó.
Ingatlanvásárlás után ezentúl is kell illetéket fizetni. Négymillió forintig 2 százalék, azon felül 4 százalék. Azokra az ingatlanokra, amelyeket 5 évnél régebben vásároltak meg, vagy öröklés, illetve ajándékozás útján vettek birtokba, nem terjed ki az illetékfizetés kötelezettsége.
Változás ugyanakkor, hogy abban az esetben, ha olyan vállalkozásokban szerez valaki részesedést, amelyek főként ingatlannal üzletelnek, illetéket kell fizetni a vásárláskor. A jelenlegi rendszer szerint irodákat építő cégek, kereskedelmi láncok tulajdonosai, ha meg akarnak szabadulni az ingatlanuktól, azt a céggel együtt teszik, mert így nem kell sem adót, sem illetéket fizetni. A következő évtől a vételkor fizetett összeg adóalapnak számít, amely csökkenthető a vásárláshoz és a fenntartáshoz kapcsolódó igazolt kiadásokkal. Szintén változás, hogy januártól illeték terheli azokat a külföldi személyeket is, akik értékesítik az ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedésüket, apportként vagy térítés nélkül átadják más társaságnak. Esetükben az adó mértéke 19 százalék, amit az adóévet követő november 20-áig kell bevallani és megfizetni.
Mindezek mellett az illeték jelentősen csökken januártól: 10 százalékról 4 százalékra mérséklődik, amennyiben az ingatlan forgalmi értéke nem éri el az egymilliárd forintot. Az e feletti összegre is csupán 2 százalékot kell fizetni.
Szintén pozitívum, hogy a válságra való tekintettel átmenetileg illetékmentességet kapnak azok a lízingbe vevők, akik visszlízingügyletben vesznek részt. Ők azok, akik a saját ingatlanukat értékesítik lízingcégnek, majd visszalízingelik. Ennek a tranzakciónak az a lényege, hogy a futamidő végén tulajdonjog átszállással újra illetéket kell fizetni, holott az eredeti vásárláskor már egyszer befizette ezt a tételt.
Az állam igyekszik nagyobb kontroll alá vonni az ingatlanügyleteket. Januártól az adóhatóság adatszolgáltatásra kötelezheti a cégbíróságokat, hogy jelentsék a minősített többségi befolyásszerzéseket, illetve a jegyzőket abban az esetben, ha 500 millió forint feletti ingatlanok adásvételekor külföldi személyek érintettségéről szereznek tudomást.
Üres lakások
A válság kirobbanása óta közel a tizedére esett vissza a lakásértékesítés. A Cordia Zrt. adatai szerint egy évvel ezelőtt havonta 200 lakás talált gazdára Budapesten, az idén viszont 17-25-re lehet számítani. Az eladatlan lakások száma jelenleg a fővárosban több mint ezer.
A tendencia alapján amíg tavaly 7 ezer új lakás kelt el Budapesten, az idén csupán 2-2,5 ezer várható – mondta sajtótájékoztatón Földi Tibor, a cég vezérigazgatója. A negatív kilátások miatt több nagy fejlesztő kivonult már a piacról, ugyanakkor egyre inkább szaporodnak azok a kis projektek, melynek fejlesztői a vevők pénzéből építenek.
2009. 07. 10. (XIII/28)
