hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Importált tőzsdekrach
Bankmentő akciók az EU-ban is

2008. 10. 15.
„Amerika tüsszent, megfázik a világ” – hangzik a mondás, mely talán soha nem passzolt jobban a valósághoz, mint napjainkban. Az amerikai gazdaság megfázott, sőt, úgy tűnik, rá is fázott, a világban pedig egyre jobban terjedt a „pénzügyi kór”, amely az uniós bankokat sem kíméli. Az elmúlt héten Európa vezető államai mind a meg­felelő gyógymódot keresték.



Fotó: Somorjai László

Az Európai Unióban a Fortis, Belgium legnagyobb pénzintézete volt az első
fecske, amely állami segítségre szorult, hogy elkerülje a csődöt. Belgium,
Hollandia és Luxemburg egyaránt 49 százalékos részesedést szerzett a bankban,
összesen 11,4 milliárd eurót invesztálva a benelux adófizetők pénzéből. A
patinás UBS, Svájc legnagyobb bankja már 2007 óta küzd a fennmaradásért az
amerikai jelzálogválság okozta 44 milliárd dolláros veszteség után. A UBS-nek,
úgy tűnik, állami segítség nélkül is sikerül a konszolidáció, miután a bank
hatezer dolgozóját eresztette szélnek. A Bloomberg hírportál szerint az elmúlt
egy évben a bankok világszerte 130 ezer állást szüntettek meg, hogy orvosolják a
jelzálogválság által keletkezett veszteségeiket.

Az EU-ban a belga–francia Dexia a Fortis után másodikként következett, és gyors
állami segítségre szorult. A Dexiát a belga, a francia és a luxemburgi kormány
segíti ki a bajból a Fortisnál ugyan kisebb, 6,4 milliárd eurós befektetéssel.
Jean-Claude Juncker, az Eurogroup elnöke régebbi álláspontját módosítva a
francia Europe 1 rádióban elmondta, hogy az unió nem engedi bankjait
tönkremenni. Juncker korábban kritizálta az Egyesült Államok bankmentő akcióját.
Nem jobb a helyzet Németországban sem, ahol a Hypo Real Estate Bank került a
csőd szélére, de Angela Merkel kancellár kijelentette, hogy egyetlen jelentős
pénzintézetet sem hagynak magára. A bankmentő akciót Peer Steinbrück
pénzügyminiszterre bízták, aki a bankszektor képviselőivel egyeztetve a Hypo
megmentése kapcsán egy pénzügyi védőernyő kidolgozását tervezi az egész szektor
számára. A miniszter a német közszolgálati rádióban elmondta: „A Hypo Real
Estate egyedi megsegítésén túl egy általános védőernyőt készítünk,
megakadályozva ezzel, hogy egyik bukás a másikat érje.” A Hypo megmentése akár
50 milliárd euróba is belekerülhet. A pánikhangulatot Angela Merkel
bejelentéssel igyekezett megelőzni, miszerint minden banki befektetésért
garanciát vállal az állam, ezért „Németországban egyetlen banki betét felől sem
kell aggódni, egyetlen eurót sem veszíthetnek a befektetők”. Ezzel a pánikszerű
pénzvisszavonást kívánják megakadályozni a kisbefektetők részéről.

Az óvatosság nem alaptalan. Magyarországon a Postabank összeomlását éppen a
betétesek között keletkezett pánikhangulat és a betétek tömeges kivonása okozta,
amit egy rémhír-SMS elterjedése gerjesztett. A német kormány minden idők
legnagyobb pénzügyi garanciájával kívánja megnyugtatni a betéteseket. A
Süddeutsche Zeitung szerint a német betétek összege „nyilvánvalóan több, mint
ezermilliárd euró.” Hans-Peter Burghof bankszakértő szerint „ez a történelem
legnagyobb garanciája”. Ez a hozzáállás a német kormány részéről kísértetiesen
hasonlít az USA kormányának pénzügyi mentőakciójához, ami azt jelzi, hogy
globálisan elindult az összefonódás a kormányok és a bankszektor között.

A nemzeti mentőakció ellenére Steinbrück német pénzügyminiszter egyelőre
elzárkózott attól a francia javaslattól, hogy az EU szintjén közös európai
pénzügyi alapot képezzenek a bajba jutott uniós bankok megsegítésére. Ezzel a
németek nemzeti keretek között akarják tartani a banki konszolidációt.

A befektetőket azonban még ilyen megagaranciák sem nyugtatják meg, mint a német
kormányé, a héten számos európai bankpapír, köztük a német bankoké is jelentős
árfolyamzuhanást produkált a tőzsdéken.

Nem titok, hogy az adófizetők pénzének milliárdos mértékű befektetése az egész
gazdaságra kihatással lesz. Az állam ugyan megelőzi, hogy folyamatos bankcsődök
rázzák meg a pénzvilágot, de ezek a pénzek hiányozni fognak valahonnan. Már most
csökken a német, a francia, illetve az olasz gazdaság, sőt a recesszió árnyéka
rávetődött egész Európára. Pesszimista elemzők szerint a pénzügyi válság már
átfordult gazdasági válságba, más vélemények szerint ez még előttünk áll. Jövőre
az eurózóna országaiban az átlagos gazdasági növekedés egy százalékra
csökkenhet, vagy akár az alá is. Ezzel Európa legfejlettebb gazdaságai
recesszióba kerülhetnek, azaz az eddiginél és a vártnál is lassabban
növekedhetnek, ami a feljövő uniós gazdaságokat, így a magyart is negatívan
befolyásolhatja.

Az Európai Központi Bank – mely aktív részese volt a Fortis és a Dexia
konszolidációjának – várhatóan az év végén az alapkamat csökkentésébe kezd több
elemző, köztük a JP Morgan előrejelzése szerint. Miközben az USA-ban a
kongresszusi jóváhagyást követően elkezdődött a 700 milliárd dolláros állami
felvásárlási mentőakció, az uniós bankok többsége állja a sarat. A szakemberek
szerint európai bankok még mindig jobb állapotban vannak, mint amerikai társaik.
Elbizakodottságra azonban semmi ok, a neheze még hátravan.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!