hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Szponzormilliók
Meccsek a pályán kívül

2008. 06. 25.
Miközben szinte minden második európai szempár három hétig rendszeresen egy közel 40 dekás bőrgolyóra szegeződik, az Eb-szponzorok nyereségmutatói is együtt „hullámoznak” a tribünnel. A 31 mérkőzés – összesítve – több mint 8 milliárd nézőjének és 6 millió „zarándokának” figyelme és vásárlóereje szinte bármit megér egy olyan világcégnek, mint az Adidas, a Coca-Cola, a McDonald’s, a Carlsberg vagy a Mastercard.

Akik esetleg attól a kényszerképzettől szenvednek, hogy a napokban Svájcba és
Ausztriába hömpölygő futballrajongók jelentős gazdasági fellendülést jelentenek
a házigazdáknak, azok számára az elemzők már évek óta bizonygatják, hogy nem
lehet gazdasági csodát várni a tömeges sportrendezvényektől. A 2004-es görög
olimpia több milliárd eurósra becsült nettó veszteségei után az idei Eb-n is
beigazolódni látszik, hogy a látványos sportesemények megrendezésének luxusát
csak jelentős tartalékokkal, illetve erős gazdasággal rendelkező jóléti
társadalmak engedhetik meg maguknak. Habár kétségtelen, hogy a 15–24 évesek
körében megugrott a nyári munkalehetőségek száma, hiszen a szezon 11 ezer
alkalmi állást és mintegy 2 millió vendégéjszakát jelent a helyszíneken. De
eltekintve a vakációs zsebpénztől: az Eb hosszú távú konjunkturális hatását –
azaz 0,1-0,2 százalékpontnyi GDP-növekedést – alig lehet majd kimutatni. Néhány
ráérős kutató még azt is kiszámolta, hogy a kupagyőztes csapat anyaországa
átlagosan 0,5-0,7 százalékpontos konjunktúrát könyvelhet el, míg a vesztest
átlagosan 0,1-0,3 százalékpontos recesszió „sújtja”.

A Rutter&Partners tanácsadó cég számításai szerint a svájci gazdaságba mintegy
230 millió, az osztrákokhoz 237 millió euró vándorolhat szűk egy hónap alatt,
míg a teljes európai gazdaság (hazánkat is beleértve!) esetében egy 1,4 milliárd
eurós „adrenalin­injekcióval” lehet számolni – teszi hozzá a Mastercard
felmérése. Ez az időszak azonban még 2 százalékát sem teszi ki a teljes évnek,
így idén is többen szavaztak a helyi szabad rablásra, vagy ahogy az Eb 22
hivatalos szponzora mondaná: amit ma megtehetsz, ne halaszd Pekingre!

Idén az egyes szponzorok 26, illetve 19 millió eurót fizettek „belépési díjként”
– az exkluzivitás mértékétől függően. A négy évvel ezelőtti portugál Eb óta
jelentősen emelkedtek a tétek: a kereskedelmi jogokért 52 százalékkal, a tévés
jogokért pedig 42 százalékkal kell idén többet „csengetni”. A hatás azonban
kétséges: a főszponzorok közül egyedül a McDonald’s és az Adidas
részvényárfolyamán látszik némi pozitív elmozdulás, ami pedig a
közvélemény-kutatásokat illeti, az emberek jó részének gőze sincs arról, ki a
verseny legfőbb szponzora (Carlsberg). Az UEFA összesen 1,27 milliárd eurót
keres a szponzorokon: 280 milliót a kereskedelmi jogokon, 800 milliót a tévén. A
„maradékot” a VIP-vacsorák és a kiemelt helyjegyek termelik meg. Idén háromszor
annyi hitelkártyát aktiváltak, mint Portugáliában, a teljes Eb-pénzforgalom
pedig több mint 50 százalékkal nőtt. Ahhoz képest, hogy az első, 1960-as Eb
majdnem elmaradt a kellő érdeklődés hiányában, idén az UEFA mintegy 10,3 millió
jegyrendelést kapott, holott a reális kapacitás alig 1 milliós. Ma már a
szponzorcégek meccsre lebontva meg tudják becsülni, hogy mennyi bevétel várható
az adott rangadóból – bekalkulálva az adott szurkolótábor vérmérsékletét és a
mérkőzés időpontját is. Minél közelebb van egy találkozó a végső döntőhöz, annál
nagyobb az érdeklődés. Idén a legjobb meccsek 49 és 56 millió euró között hoznak
a konyhára. Az „aranytojást tojó” C csoportos francia, holland és olasz játszmák
például 168 millió eurós potenciált rejtenek magukban. Az angol válogatott
elmaradása ugyanakkor jelentős visszaeséssel jár a sörfogyasztásban és a
tévéközvetítések nézettségében. A kizárólagos közvetítési jogokat megvásárló
brit ITV és BBC most joggal foghatja a fejét: a tervezett 20 millió plusz néző
helyett klasszikus filmek vetítésével küzdenek a maradék 3-4 millióért. Míg négy
éve 61 millió pint (36,6 millió liter) sör folyt el a ködös Albionban, idén a
Carlsberg 140 tehervagonnyi nedűjét várhatóan nem a brit szurkolók gurítják le.

Manapság a stadionok egyszerű kiplakátozása kidobott pénz. Az emberek nonstop
virtuális élményekre vágynak. A Coca-Cola, amely mellesleg több pénzt szánt erre
a három hétre, mint a teljes pekingi olimpiára, piacra dobott egy „online
kereskedőkártyát”, amellyel a rajongók információkat gyűjthetnek és cserélhetnek
kedvenc játékosaikról. Az üzemanyaggyártó Castrol minden csapat számára
digitális platformot kreált, amely online elérést biztosít a róluk szóló
naprakész statisztikákhoz és egyéb belső információkhoz.

Mindemellett – a hivatalos szponzorok nagy bánatára – igencsak elterjedt a
„gerillamarketing” is, azaz hogy kis ráérzéssel bármelyik szemfüles kereskedő
profitálhat az Eb-lázból – akár egy focilabda alakú zsemlével vagy egy nemzeti
színű hotelszobával – anélkül, hogy jogdíjakat fizetne.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!