Nagy vihart kavart Orbán Viktornak a közelmúltban tett nyilatkozata,
miszerint ha kormányra kerülnének, megváltoztatnák a jelenlegi nyugdíjszámítási
módszert, és áttérnének az inflációt követő elszámolásra. Jelenleg az
úgynevezett svájci indexálás (azaz vegyes számítás) dívik. Ennek értelmében
fele-fele arányban veszik figyelembe a pénzromlás ütemét és a keresetek
alakulását. Ezek számtani átlagaként állapítják meg, mekkora legyen az év eleji
nyugdíjemelés. Amennyiben a terveken felül módosul az infláció, illetve a
keresetnövekedés, akkor akár év közben is visszamenőlegesen megkapják az
érintettek a különbözetet. Így történik ez idén is, hiszen az év eleji 5
százalékos emelés után májusban 1,1 százalékos plusz emelést kaptak a
nyugdíjasok, mivel az infláció a várakozásokon felül emelkedett az első
hónapokban.
Hatalomra kerülése esetén a Fidesz megváltoztatná ezt a rendszert, és 100
százalékosan csak az inflációt venné figyelembe a nyugdíjak korrigálásakor. Ez
valóban előnyösebb abban az esetben, amikor igen magas a pénzromlás üteme,
viszont alacsony a keresetnövekedés. Éppen ez történt tavaly. A Szociális és
Munkaügyi Minisztérium államtitkára, Korózs Lajos elismerte, hogy 2007-ben a
svájci indexálás miatt 3,8 százalékkal csökkent a nyugellátások reálértéke,
szemben az inflációt követő számítással, amely esetben reálértéken maradt volna.
Ez a tavalyi nettó jövedelmek csökkenésének volt betudható, ám – ahogy Korózs
hangoztatta – ez kivételes évnek számít, hiszen páratlanul alacsony, 2,8
százalékos nettó keresetnövekedés páratlanul magas, 8 százalékos inflációval
párosult. Ez az arány azonban egy átlagosnak mondható évben kedvezően alakul. Az
államtitkár meggyőződése szerint a vegyes számítás előnyösebb a nyugdíjasoknak.
A 2001-ben bevezetett számítás óta ez az első év, amikor hátrány származott a
nyugdíjasok számára. Visszatekintve azonban jól látszik, hogy lényegesen jobban
emelkedhettek a nyugdíjak a mostani vegyes számítás szerint, szemben az
inflációt követő módszerrel. A nyugdíjak 1997 óta 49 százalékkal növekedtek, míg
ha csak az inflációt vették volna alapul, csupán 18,5 százalékkal emelkedtek
volna. Ez utóbbi számítási mód tehát képes arra, hogy megőrizze a nyugdíjak
reálértékét, de igazságtalan abban a tekintetben, hogy az érintettek nem
részesedhetnek a gazdaság növekedéséből. Sőt, minél régebb óta van valaki
nyugállományban, annál nagyobb szakadék keletkezik a keresetek között.
Harrach Péter, a KDNP alelnöke szerint a Gyurcsány-kormány helytelen
gazdaságpolitikája és sorozatos rossz döntései miatt alakult kedvezőtlenül
tavaly a gazdaság helyzete. Emiatt átlagosan 30 ezer forinttal rövidítette meg a
kormány a nyugdíjasokat. A mostani ellenzéki párt ezért támogatja az inflációt
követő indexálást, hogy ez ne fordulhasson elő a jövőben.
Megkeresésünkre Piros Istvánné, a Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK)
Nyugdíjbiztosítási Bizottságának elnöke elmondta, hogy számukra nem kérdés,
melyik számítási mód az előnyös: a svájci indexálás. „Ennek a módszernek az az
előnye, hogy amennyiben nő a gazdaság teljesítménye, ebből a nyugdíjasok is
részesedhetnek. Alapvetően úgy látjuk, hogy mivel a nyugdíjjárulék a keresetek
után fizetendő járulék, ezért a keresetekhez kellene igazítani a nyugdíjakat. Az
igazi megoldás ezért a csupán a nettó keresetnövekedéshez való igazítás lenne a
nyugdíjasok számára. Ebben az esetben lenne lehetőség megőrizni a nyugdíjak
színvonalát a keresetekhez képest – szögezte le. –A pusztán az inflációhoz való
korrigálást nem támogatjuk, mert az csupán arra elegendő, hogy megőrizze a
nyugdíjak reálértékét, de arra nem, hogy megtartsa a nyugdíjak színvonalát.
Ezért a NYOK nem támogatja a Fidesz elképzelését. A mai magas infláció mellett
látszólag ugyan előnyösebb lenne, de ez csak átmeneti előnyt jelent. Még a
mostani, vegyes számítás is csak közelíti a színvonal megőrzését, de ez sem
elegendő. Tudjuk azonban – tette hozzá –, hogy a tisztán a keresetekhez való
kötés nem elérhető, mert ez nagyobb kiadást követelne meg az állam részéről.
A nyugdíjasokat mindenképpen veszteség éri azóta, amióta átálltunk a vegyes
számításra. 2001-től, amikor a keresetek alapján való számításról áttértünk a
jelenlegi rendszerre, ez évente 40-50 milliárdos veszteséget jelentett a
nyugdíjasok számára. Azóta fokozatosan elszakadtak a nyugdíjak a keresetektől, a
13. havi nyugdíj gyakorlatilag nem egy jótétemény, hanem a leszakadás
kompenzálása volt. Az elnök szerint ezzel az intézménnyel értük el ugyanis az
1989-es színvonalat, tehát az akkori nyugdíjszintet a fizetésekhez képest.”
2008. 06. 20. (XII/25)
