Székely Tamás |
Éger István |
Öröm minden fronton. A szocialisták – megszabadulva a liberálisoktól – irányt
válthatnak az egészségügyben; az új miniszter szóba áll és egyeztet az orvosi
szakma képviselőivel, sőt enged a követeléseiknek. A márciusi népszavazást
követően a kormány eltörölte a vizitdíjat, ám kijelentette, nem hajlandó pótolni
az összeget. A Magyar Orvosi Kamara 45 napos ultimátumot adott a kormánynak,
hogy teljesítse négypontos követeléseiket, ezen belül a legégetőbbet, a vizitdíj
eltörlése miatt kieső összeget. Ellenkező esetben mintegy ötezer háziorvos
kész szerződést bontani. Éger István kamarai elnök talán álmában sem gondolta,
hogy két héten belül teljesülnek a kéréseik, sőt ezen túlmutatóan is komoly
változások indultak el.
Az újonnan kinevezett egészségügyi miniszter, Székely Tamás a napokban
megállapodást írt alá a kamarával arról, hogy egy-egy praxis átlagban 150 ezer
forintos támogatást kap – pótolva ezzel a kieső bevételeket. Részben megemelik
az alapdíjat, de pluszpénzt is – betegenként akár 50 ezer forintot – kaphatnak
majd a biztosítotti jogviszony ellenőrzéséért. Összességében 7 milliárddal
bővült a háziorvosi kassza. Éger István megkeresésünkre kifejtette, ez jelentős
áttörésnek számít, hiszen 2002 óta egyáltalán nem volt változás e téren. Ez
olyan értékvesztést eredményezett, amely miatt a praxisok jelentős része szinte
a működésképtelenség határára sodródott – fogalmazott.
Már tavaly – vizitdíjjal együtt is – olyan helyzetben voltak a háziorvosok, hogy
el kellett dönteniük, a havi finanszírozásból vagy bért, vagy a működtetési
költségeket, a rezsiszámlát, illetve a gyógyszert, kötszert fizetik ki.
Éger István hangsúlyozta, a megállapodás nem jelent hosszú távú megoldást,
végleges rendezést a háziorvosi szakma finanszírozásának. Inkább tűzoltásként
fogható fel; egyfajta bázis, amelyre építkezni lehet a későbbiekben. Az elnök
úgy látja a megállapodás sajnos nem gátolja meg az elvándorlást, de időt
nyertünk, hogy ne feszítő körülmények, illetve kényszer alatt kelljen döntéseket
meghozni.
Éger nagy örömnek és egyfajta elégtételnek tartja a Székely Tamással történt
megállapodást. Mint mondta, nem gondolta volna, hogy a 45 napos ultimátum első
két hetében ilyen komoly fordulat születhet.
Azt is hozzátette, a koalíció szétválásával megállt a rombolásra való törekvés,
sőt az MSZP visszavonja a pénztártörvényt. „Ez óriási dolog – fogalmazott –,
ugyanakkor fájlalom az elvesztegetett éveket, a sok energiát, ami helyett ez
idő alatt apránként közösen előrehaladhattunk volna” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy Székely Tamással könnyebb lesz-e az együttműködés, Éger
határozott igennel válaszolt. „Az SZDSZ filozófiája egyszerűen embertelen.
Annyira távol áll a humánumtól, a korrekttől. Aki ezt képviseli, az számunkra
nem lehet tárgyalópartner.” Ezzel szemben Székely tapasztalt szakember az elnök
szerint, és személyiségében is alkalmasabb a feladatra, mint elődei.
A különbség már az indulásnál jól látható. Székely Tamás a bizottsági
meghallgatáson elmondta, hogy a bizalom helyreállítását tűzte ki célul. Úgy
látja, vissza kell állítani az egészségügy presztízsét, a megingott bizalmat.
Horváth Ágnes leköszönt miniszter ezzel szemben úgy kezdte a miniszteri
pályafutását, hogy elmondta, tudja, hogy minden tapasztalat azt mutatja, hogy a
szakmai fórumok ellenében nem lehet reformot végrehajtani, de ők majd
megmutatják, nekik sikerülni fog – emlékezett vissza Éger István. Láthattuk,
hogyan „sikerült” – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy Horváth Ágnes az első perctől ellene állt a
vizitdíj pótlásának. Álláspontja szerint nincs rá pénz. „Arra akart minket
kényszeríteni – mondta Éger –, hogy mi mondjuk meg, kitől, mitől vonjanak meg
pénzt, hogy kompenzálhassák a háziorvosokat. Ebbe mi nem mentünk bele. Amint
Székely Tamásnak átadták a tárgyalás jogát, rögtön kiderült, hogy van tartalék
az OEP kasszájában, és hamar megszületett a megállapodás. Senkitől sem kellett
pénzt elvenni.”
Éger István szerint sok káros folyamat indult el az elmúlt időszakban.
De nem a vizitdíj okozta a legnagyobb kárt. Ez adott szociális körülmények
esetében jelenthetett nehézségeket, azonban ennél jelentősebben, az egész
társadalmat érintő veszteségek is keletkeztek. Az elnök szerint nehezen
felmérhető kihatásai vannak a várólistáknak, illetve az ebben az időszakban
felerősödött elvándorlásnak, a szakmai presztízs csökkenésének, amely az
egyetemi jelentkezések visszaesésében jelentkezett. Megrendült a gyógyulásba, a
gyógyító intézményekbe vetett bizalom, amely nélkül pedig nem működik a
rendszer. A dolgozóknak sem könnyű optimistán nézni a helyzetüket, de talán új
időszak kezdődik.
2008. 05. 09. (XII/19)
