hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Oroszország az élre tör
A jólét árát mindenki nyögi

2008. 04. 23.
Az orosz gazdaság 8. helyre került a Világbank új, globális ranglistáján. Habár a most közölt felmérés 2005-ös adatokon alapul, ami kissé elavultnak tűnhet, tény viszont, hogy Oroszország ma az egyik legfőbb világgazdaság-formáló tényező Brazília, Kína és India mellett. A hitelválság kevéssé érintette, az élelmiszer­árakat befagyasztották, államadósságuk szinte nulla, a reálbérek évi 10 százalékkal nőnek, ami pedig a befektetéseket illeti: az utóbbi félévben sokak számára kedvenc célpontnak számít.

„A béke szigete” – írja Orosz­országról a Le Figaro. Míg Amerika a
stagnálással néz farkasszemet, és a kínai bankrendszer is aggodalomra ad okot,
Orosz­ország az állandóság és a gazdasági fejlődés nyugodt szigetének tűnik. Az
ő bankjaikat nem érintette a válság – emeli ki a francia lap. Az orosz
statisztikai hivatal szerint gazdaságuk tavaly 8,1 százalékkal nőtt, a reálbérek
pedig 6 éves csúcsot felállítva, éves szinten 16,4 százalékkal emelkedtek. A
havi átlag év végén elérte a 18 467 rubelt, ami közel 769 dollárnak (mintegy 127
ezer forintnak) felel meg.

Barcza György, a K&H Bank makroelemzője szerint az orosz példa legfőbb
tanulsága, hogy egy államvezérelt gazdaság is működhet sikeresen. „Mikor Putyin
közel tíz éve elkezdte tevékenységét, nem voltak ennyire optimisták a nemzetközi
elemzők. A nacionalista bázis és az elvi alapú politizálás azonban elérte, hogy
a reform terheit szinte zokszó nélkül viselték a közszféra dolgozói és a
nyugdíjasok, akiknek évekig tudatosan alacsonyan tartották a jövedelmüket” –
fejtette ki lapunknak Barcza. Orosz­országban a piaci liberalizáció megbukott:
az orosz lakosság még a magánnyugdíjpénztárakat is leszavazta, kinyilvánítva
ezzel, hogy lemond az időskori ön­gon­dos­ko­dás­ról – az állam javára. Ahogy
egyes pesszimisták szoktak fogalmazni: az oroszoknál vagy diktatúra, vagy
anarchia van – a demokráciát nem ismerik.

Habár az utóbbi időben az orosz tőzsde is lejtmenetre kényszerült, a globális
pénzügyi stressz jobbára elkerülte az orosz bankszektort, és megkímélte a
vállalatok jó részét is – mondta Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő
befektetési vezetője. Barcza György tapasztalatai szerint az elmúlt fél évben
Oroszország az egyik kedvelt befektetési célponttá vált. „Mindazonáltal a
kisbefektetők zöme inkább Ázsia felé fordult az utóbbi időben” – árnyalta a
megállapítást Duronelly.

Az élelmiszerárak világszerte átlagosan 45 százalékkal emelkedtek tavaly nyár
óta. Amióta pedig a fő exportáló országok korlátozták a kivitelüket,
ugrásszerűen megszaporodtak a kétoldalú barter­meg­álla­podások: élenjáró ebben
Orosz­ország és Ukrajna – írja a The Financial Times. Habár az emberek Európában
még nem ölik egymást az élelmiszerekért, a helyzet aggasztó. „Oroszország
segíthet Párizson és Berlinen, ha azok végre hajlandóak levetkőzni
elő­íté­le­teiket” – teszi hozzá a Le Figaro. Ludvig Zsuzsa, az MTA
Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa túlzásnak tartja, hogy
Oroszország lenne a Nyugat megmentője. Annál is inkább, mert „az orosz
mezőgazdaság a maga szerény 1-2 százalékos növekedésével egyelőre számottevő
behozatalra szorul” – indokolta a Heteknek a kutató. De még ennek ellenére is
várható, hogy a közeljövőben az orosz gabona komoly tényező lehet a piacokon –
konkurenciát jelentve ezzel az EU nagy ex­por­tő­reinek. Az erős kételyeket
Duronelly Péter is osztja: ez a két térség mindig is szemben állt egymással,
tehát legjobb esetben is csak egymásra utaltságról beszélhetünk.

Az 1998-as pénzügyi válság óta az orosz vezetés tudatosan törekedett az
államadósság visszafizetésére, ami ma már elenyé­sző arányú. Emellett jókora
stabilizációs alappal és valutatartalékokkal is rendelkeznek – dollárban és
nagyrészt euróban. A Fitch Ratings európai hitelminősítő elemzése szerint az
orosz államadósság a GDP-érték 99 százalékáról 8 százalékra csökkent 1999 óta
(nálunk ez bőven 60 százalék felett jár), a múlt évtized végén még nem létező
stabilizációs alapban most 157 milliárd dollár van, a devizatartalékuk pedig 474
milliárd dollárra becsülhető. Barcza György szerint mégsem pusztán az
eliminálódó államadósság a fejlődésük kulcspontja, hanem az, hogy megtanulták
kihasználni a magas olajárak nyújtotta lehe­tőségeket. Duronelly Péter
kifejtette: egy orosz vállalat számára az olaj hordónkénti ára ma is 28,5
dollár. Az olajexportáló cégek szinte semmi hasznot nem láttak az olajárak
emelkedéséből, mivel ezt a hasznot az állam „lenyúlta” adó formájában a
stabilizációs alapba. „Az államadósságot és a tartalékokat összevetve ma
Orosz­ország nettó hitelező. A helyzet azonban nem összehasonlítható – például
hazánkéval –, hiszen az oroszok is elsősorban egy kedvező külső körülménynek
köszönhetik azt, ahová jutottak” – tette hozzá a szakember.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!