Fél évvel ezelőtt Szlovénia szinte „mennybe ment”, annyi dicsérő elemzés
jelent meg az országról a sikeres euróbevezetéssel kapcsolatban. Az idei év
elején azonban már inkább „temetni” készülnek: megugrott az infláció, romlik a
versenyképesség, lassul a gazdaság növekedése, szaporodnak a bérkövetelések. A
szlovén pénzügyminiszter is azon sopánkodik, hogy bizony mindez az eurónak
köszönhető! A Heteknek nyilatkozó Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő
befektetési igazgatója szerint azonban Szlovénia az euró nélkül is erre a sorsra
jutott volna, hiszen már évek óta szigorúan az euróhoz kötötte a tolár
árfolyamát, azaz de facto már euró-övezeti tag volt. Másrészt, mondja Duronelly,
és ebben a legtöbb elemző egyetért, az agrártermékek globális áremelkedése
szinte az egész világon éreztette inflációnövelő hatását.
Barcza György, a K&H Bank makroelemzője szerint nem az a kérdés, hogy egy
gazdaság meglódul-e az euró bevezetése után, hanem az, hogyan tudják ezt
korrigálni. Barcza lapunk kérdésére kifejtette: egy túl alacsony eurókamat
felpörgeti a gazdaságot, hitelfelvételeket és ingatlanpiaci lufit generál,
hiszen általánosan megnő a fogyasztás szintje. Tankönyvszerű gazdaságpolitikai
reakció ilyenkor a jegybanki alapkamat emelése. Ez azonban kis országok (lásd
Magyarország) esetén nem működik, hiszen a lakosság ilyenkor a devizahitelek
felé fordul, és az adósságszint nem csökken. Euróövezeti tagállamok esetében
pedig egyenesen lehetetlen egy ilyen korrekció, mivel a monetáris politikát már
Brüsszelből diktálják. „Jelenleg négy helikopter próbál landolni: egynek,
Írországnak, úgy tűnik sikerült, a spanyol, portugál és szlovén leszállás
azonban még várat magára” – utalt a friss eurós országok helyzetére az elemző,
aki még korainak tartaná kijelenteni, hogy a szlovén euró megbukott.
Sok lúd disznót győz
2008. 01. 18. (XII/3)
