Tallinn kéményseprővel Fotó: Reuters
Észtország sikerének titka a gyors gazdasági átalakulás, és a szigorú pénzügypolitika területén keresendő. A rendszerváltást követően hamar lebontották orosz külpiaci kapcsolataikat, külkereskedelmüket pedig Finn-, Svéd-, illetve Németország irányába erősítették. Olyan magas minőség? termékeket állítottak elő, amelyek kelendőek voltak az európai piacokon. Elsősorban gépi és elektronikai termékeket exportálnak, ugyanakkor jelentősnek számít a hagyományos észt textilipar és mezőgazdaság is, de számottevő az ország szolgáltató szektora is, mint például a turizmus, a kereskedelem és a pénzügyek is. Kiváló kikötőik mind a külkereskedelemben, mind az idegenforgalomban fontos szerepet játszanak. Az észtek sikeresen függetlenítették magukat az orosz energiapiacoktól, szükségletük felét ma saját forrásokból, másrészt finn és norvég készletekből fedezik.
Észtország már 1998-ban teljesítette az euró bevezetéséhez nélkülözhetetlen maastrichti kritériumok fő pontjait. A számunkra a legnagyobb kihívást jelentő költségvetési hiány kordában tartását az észtek játszi könnyedséggel megoldották: tavaly 1,7 százalék volt a deficit, szemben a mi 5,6 százalékunkkal. Az észt államadósság is bőven az unió által megszabott kereten belül van, mivel a GDP megengedett 60 százalékának csupán alig felét éri el. Ami viszont nálunk kisebb gond, az náluk nagyobb falatnak számít: nehéz az inflációt kézben tartaniuk, többszöröse a 2 százalékos előírásnak.
A tallinni kormányzat 1992-ben hozott reformjait követően 1995-ben indult be a gazdaság növekedése, először "csupán" 4 százalékkal, később, \'97-ben már 11 százalék feletti mértékben bővült a GDP. Mára a balti országok Európa húzótérségének számítanak: az 1-2 százalékkal növekvő európai gazdaság számára igazi lokomotívok a maguk 7 százalék feletti GDP-bővülével.
Észtország gyors gazdasági növekedésének egyik titka a viszonylag egyszer? adórendszer. Egységesen 18 százalékos az általános forgalmi adó, 24 százalékos a személyi jövedelemadó. A vállalkozások jelentős adókedvezményt élveznek, a lakosságnak nem kell adózni ajándék, örökség, illetve ingatlan után. Észtországban fejlett az internetkultúra és a bankszektor – a külföldi befektetők aránya itt 90 százalék –, és az uniós statisztika szerint a tíz újonnan csatlakozott állam közül ők tudták a legjobban kihasználni az uniós forrásokat.
Bár az észtek elérhető közelségbe kerültek az euró bevezetéséhez, ennek ellenére számos, az életminőséget is befolyásoló hátránnyal birkóznak. A többségében protestáns vallású lakosság tartósan magas munkanélküliséggel küzd: a 6 százalékos magyar rátával szemben az észteknél tavaly 9,7 százalékos volt az állástalanok aránya, és ez tartósnak mondható, hiszen 1999 óta minden évben 10–12 százalék között mozgott.
A folyamatosan fogyó – jelenleg 1,35 milliós – Észtországnak az életszínvonalat nem sikerült a gazdasági növekedés arányában javítani. Tavaly 462 eurót keresett egy átlag észt havonta, ami jócskán elmarad az uniós átlagtól, sőt még az 500 eurós magyartól is.
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
2005. 11. 04. (IX/44)
