hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Vita az olajárakról
Lesz-e 300 forint a benzin litere?

2005. 08. 23.
A héten ismét 5 forinttal drágult a benzin litere – egyik napról a másikra. Bár már hetek óta érvényben van a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) rendelete, amely előírja a benzinkutak számára az árak kötelező feltüntetését, ennek ellenére a meglepetés ereje most sem maradt el. Miután a nyersolaj hordónkénti ára a napokban átlépte – a lélektani határként számon tartott – 65 dolláros értéket, így már a Mol Rt. vezető közgazdásza, Varró László is könnyen elképzelhetőnek tartja, hogy a 95-ös benzin ára 300 forint fölé emelkedjen a közel-jövőben. 



Ugyanannyiért egyre kevesebbet. Tankcsapda Fotó: Somorjai L.

Lassan már hónapok óta folyamatosan jelennek meg újságcikkek és szakértői elemzések arról, hogy újabb és újabb rekordokat dönt a nyersolaj hordójának világpiaci ára. Ennek ellenére a kutatók mindig kiemelik, hogy a mostani árszint korán sem példátlan. A mai dollárárfolyamon számítva, már 1974-ben 80 dollár felett volt az olaj ára, 1980-ban pedig a 100 dollárt is elérte. Sőt, a jelenlegi reálértéken számítva a benzin ára is volt már 300 forint felett, mégpedig 2001 idején – erősítette meg lapunknak Farkas Péter, a Világgazdasági Kutatóintézet (VKI) szakértője. 

Tavaly év végén pedig még sokan arra számítottak, hogy az idén már nem nő tovább az olaj ára, hanem viszonylag stabilan, 30-40 dollár között mozog majd. Év elején még a neves Financial Times is arról cikkezett, hogy maguk az olajvállalatok sem számítanak ennél magasabb árszintre. Ehhez képest ma már 80-100 dolláros árakkal riogatják a közvéleményt. Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató igazgatója szerint az évtized végéig nem kell tartósan 100 dolláros olajárra számítanunk. A kutatók szerint ugyanis, minél magasabbra szökik az olaj ára, annál erősebbek azok a hatások is, amelyek vissza akarják rángatni azt. Ha azonban a kialakult olajár már veszélyezteti a világgazdaság növekedését vagy erős inflációs hatásokat gerjeszt, akkor az ellen minden bizonnyal globálisan igyekeznek majd fellépni a piac szereplői. (A francia miniszterelnök például ezen a héten felszólította az ottani olajmultikat arra, hogy sürgősen növeljék a finomítókapacitásukat, és ezzel csökkentsék a francia gazdaság függőségét.) 

De vajon mennyi az olaj normális piaci ára? Ezt nehéz megmondani, azt azonban tudni lehet, hogy mekkora a kitermelés önköltsége. A Közel-Keleten mindössze 2 dollár az ára egy hordó olaj kiszivattyúzásának, míg Szibériában már 12. Az OPEC (Olajexportáló Országok Szervezete) ehhez képest, általában 25-28 dolláros hordónkénti irányárat szokott megadni, tehát a "normális", önköltséghez közeli olajár 25-30 dollár közé tehető.

A jelenlegi áremelkedés okát egyébként sokan vizsgálják. A közgazdászok szerint a mostani drágulás okát nehéz egyetlen tényezőre visszavezetni, mert manapság szinte minden egyes piaci rezdülés könyörtelenül megemeli az olajárakat. Sokak szerint a legvégső indokot most az USA szolgáltatta, mikor kiderült, hogy tovább csökkentek a stratégiai tartalékai. Természetesen a közel-keleti helyzet is állandó feszültségben tartja a piacot, de az igazi árérzékenység kiváltója mégiscsak az arab világ és az Egyesült Államok lobbanékony viszonya. 

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!