Draskovics Tibor a parlamentben. Egyedül marad? Fotó: Vörös Szilárd
Vezető külföldi gazdasági lapok számára Draskovics Tibor személye és a jövő évi költségvetési politika kulcs-kérdésnek számít. A Deutsche Bank elemzői úgy látják, ma a legfontosabb kérdés, hogy folytatódik-e jövőre a pénzügyminiszter nevéhez köthető szigorú fiskális politika, a The Financial Times egyenesen katasztrófának tartaná, ha a 2006-os választásokra nézve lazulna a költségvetés. Az Economist Intelligence Unit bizonytalansági tényezőnek tartja azt, hogy mindeddig nem ismeretes Gyurcsány Ferenc gazdaságpolitikája.
A lapunknak nyilatkozó Palócz Éva nem tart attól, hogy lazulna jövőre a költségvetési politika. Mint mondta, Gyurcsány Ferencnek két lehetősége van: vagy a jelenlegi politikát folytatja, vagy ha lehet, ennél még szigorúbbat választ. A Kopint-Datorg Rt. vezérigazgató-helyettese úgy látja, a gazdaság érdeke azt kívánja, hogy az ideinél is szigorúbb legyen jövőre a büdzsé, amely egyben erőteljes csökkenést jelentene a közigazgatás költségei tekintetében.
Barcza György, az ING Bank makroelemzője nem tartja valószínűnek, hogy most ősszel menesztik Draskovics Tibort. Úgy véli, nem lenne szerencsés megszakítani a költségvetés-készítés folyamatát. Feltehetően a jövő év elején kerül sor a váltásra a Pénzügyminisztérium élén. Barcza nem hisz
a napokban felröppentett híreknek sem, miszerint Surányi György vagy Bokros Lajos váltaná Draskovicsot, mint mondta, nem valószínű, hogy elvállalják ezt a feladatot. A pénzügyminiszter leváltása rövid távon zavarokat válthatna ki, átmenetileg gyengülhet a forintárfolyam, emelkedhet az állampapírok árfolyama, megnyugvást az hozhat ebben az esetben, ha ismeretessé válik, ki ül a legfontosabb bársonyszékbe. Ha elismert, megbízható szakember váltja Draskovics Tibort, várhatóan rövid ideig tart a bizonytalanság.
A miniszter esetleges távozására szolgáló "ürügy", azaz a tervezettnél magasabb államháztartási hiány kész ténynek számít az elemzők körében. A deficit mértéke már az év első felében elérte az egész évre tervezett 90,5 százalékot, ám nem várják, hogy a második félévben hasonló ütemben növekedne. Ma még senki nem tudja megmondani, mekkora is lesz, de azt viszonylag bátran ki lehet jelenteni, hogy nem lesz tartható a kormány által deklarált 4,6 százalék. Az elemzők 5 százalék felett várják a hiányt: az ING Bank 5,3, a Magyar Nemzeti Bank pedig 5,4 százalékra, a Kopint-Datorg bizakodó, elképzelhetőnek tartja az 5 százalék alatti szintet. Mindez azonban meglehetősen messze van az eredeti, 3,8 százalékos tervtől, melyet Draskovics Tibor januári "belépésével" módosítottak 4,6 százalékra. Barcza György szerint most értünk el az igazság pillanatához: a következő hónapokban derül ki, valójában mennyi lesz az év végén a deficit. A terv eddigi túllépésének több oka van: az év elején számos olyan extra kiadás jelentkezett, mint például az autópálya-finanszírozás, a Grippen gépek vásárlásával kapcsolatos költségek, vagy az előző évi áthúzódó 13. havi bérkifizetés. Barcza felhívta a figyelmet arra, hogy ezek egyszeri tételek csupán, nem jelentkeznek újra az év során, de való igaz, torzítják az összképet. Ezekhez a tételekhez hozzá kell még számítani az uniós csatlakozással járó változásokat is, melyek időbeni csúszást jelentenek áfabevételek megjelenésében. Pusztán ez a tétel 200 milliárd forintos negatívumot jelent a hiány számításakor, ezek a későbbi hónapokban viszont javíthatják a képet.
Palócz Éva is úgy látja, az ősz folyamán válnak láthatóvá azok a folyamatok, melyekből következtetni lehet arra, mekkora túllépés lesz a deficitben. Ha október táján negatív irányba fordulnának a folyamatok, lenne lehetőség korrigálásra, hiszen a pénzügyminiszter újabb takarékossági intézkedéseket foganatosíthat. A mostani 1072 milliárdos hiányhoz képest az év során még 100-150 milliárddal növekedhet a deficit, ebben az esetben 5 százalék alatt maradhat az államháztartás hiánya.