hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Tőzsde, az adrenalinjáték
Interjú Szalay-Berzeviczy Attilával, a Budapesti Értéktőzsde új elnökével

2004. 07. 26.
– Ön néhány hete foglalta el a BÉT elnöki székét egy viharos gyorsaságú tulajdonosváltás után. Személye a kívülállók számára a "névtelenség homályából" bukkant elő, és azt is többen felvetették, hogy "csendes út" vezetett az elnökséghez. Valóban ilyen sima ügyről van szó, vagy ez csak a látszat?– Hát, senkiből sem lesz véletlenül tőzsdeelnök.



Szalay-Berzeviczy: "A tőzsde rövid távon szerencsejáték, hosszú távon megtakarítás" Fotó: Somorjai L.

– Azt már hetek óta lehetett tudni, hogy elődje, Jaksity György lemondásra kényszerül, aztán egyszer csak előkerült az Ön neve, és – őszintén szólva – ismeretlenül csengett…

– Február óta a BÉT igazgatóságában dolgoztam. Egyrészt én kezdeményeztem a HVB Bank részvényvásárlási ügyletét, másrészt tíz éve dolgozom az értékpapírpiacon, úgyhogy a szakma már régóta ismer. Tisztában vagyok vele, hogy az értékpapírpiac csak egy szűk kört érint, úgyhogy a széles publikumnak ez természetesen nem mondhatott sokat. Miután Jaksity úr távozásával egy időben az igazgatóság másik három tagja is lemondott, mindössze hárman maradtunk. A testület engem választott meg elnökének.

– Hogyan alakult a kapcsolata Jaksity úrral az elmúlt hónapokban? 

– Egy igazgatóságban dolgoztunk, régóta ismerjük egy-mást. De hogy példát
mondjak, éppen holnap fogok vele találkozni. 

– Mi az a legjelentősebb változás a BÉT stratégiájában, ami az Ön elnökségét is fémjelezheti? 

– A kézzelfogható jövőkép. Eddig ugye az előző vezetők, ha fogalmazhatok általánosítva, azt mondták, hogy "álljunk arccal a legnagyobb nyugat-európai tőzsde felé". Jaksity György inkább Frankfurt felé orientálódott, ahogy észrevettem, Simon András pedig inkább London felé. Mi viszont egy kelet-közép-európai tőzsdeszövetséggel való együttműködésben gondolkozunk, amely egy nagyobb és likvidebb piac irányába terelné a BÉT-et, és amelyben egyenrangú félként venne részt. De tudomásul kell venni azt, hogy sosem leszünk akkora méretűek, mint Frankfurt vagy London. Ennek köszönhetően nem is fog partvonalra kerülni a magyar piac. Lehetőség van arra, hogy Budapest itt a régióban váljék valós pénzügyi központtá.

– Mivel magyarázható ez a nagy vonzalom a közép-kelet-európai régió iránt? Mitől jobb ez, mint a Nyugat?

– Azért, mert itt vagyunk otthon. Ha veszünk egy példát, mondjuk a londoni vagy a frankfurti tőzsdét, akkor annak nincs semmilyen érdeke, semmilyen gazdasági, történeti és kulturális kapcsolódása Budapesthez, Prágához vagy Varsóhoz. Kizárólag a forgalomnövekedésben érdekelt. Ha a frankfurti, a londoni tőzsde vagy éppen a Euronext felvásárolná a BÉT-et, rövid úton eljutna arra a döntésre, hogy felesleges neki egy plusz elszámolóhálózatot és kereskedési platformot fenntartania, mikor ezt Frankfurtban is le tudja bonyolítani.

Ha viszont innen elkerül a piac, akkor a sok magyar befektetési szolgáltató munka nélkül marad. Budapest pedig végleg lemondhat arról, hogy komoly pénzügyi szerepet játsszon Európa térképén. 

Ennek kivédésére olyan tulajdonosi struktúrát kellett létrehozni, amely kizárólag kelet-európai országokban érdekelt. Az Erste, a Raiffeisen és a HVB Bank a hazai leányvállalataik révén mind ilyenek. Ezek mind felelős vállalatok, tehát nagyon is odafigyelnek a vállalati kultúrára és az őket körülvevő társadalmi környezetre. Egyszóval: érdekük védeni ezeket a piacokat.

– Milyen előnyöket tartogat ez az akció a kisbefektetők számára?

– A kelet-európai tőzsdékkel kötendő szövetség létrejötte azt fogja eredményezni, hogy a befektetési szolgáltatók nagyobb versenybe kerülnek egymással. Ahány szereplős ez a szövetség, annyi ország szolgáltatója lesz egyszerre a piacon. A kínálat növekszik, az árak pedig csökkennek. Egy jövőbeni közös kereskedési platform létrehozása esetén pedig mindenféle régióbeli papírt itt helyben meg lehetne vásárolni. Persze ennek egyik előfeltétele az euró bevezetése.

– Vajon ez az előbb említett "kulturális kötődés" elég erős garancia lesz a felvásárlások ellen a jövőben is?

– Igen. Addig, amíg a leányvállalatok itt komolyan profitot tudnak termelni, nem érdemes más tőzsdékkel való együttműködésen gondolkodni, ha egyébként a szövetség adott. A BÁT, azaz az árutőzsde azért kényszerült fúzióra a BÉT-tel, mert folyamatosan veszteséges volt. Viszont beolvasztva a BÉT-be egy szekcióként, van esélye a túlélésre. A BÉT szerencsére nincs ilyen helyzetben, ebben az évben akár 700 millió forint lehet a nyeresége. 

– Azért nyilván nekünk is el kell gondolkoznunk azon, hogyan tudnánk a továbbiakban is megőrizni a "vonzerőnket".

– A vonzerő megtartása egy szövetségen belül egy hosszabb távú terv része. Most újabb partnerek keresése a feladat, amelyek által megerősödhet a szövetség. 

– Ön hogyan látja, mi ma, 2004-ben a tőzsde szerepe Magyarországon, és mi lehet a szerepe a jövőben?

– A tőzsde a gazdaság egyik hőmérője. Viszonylag jól mutatja, hogy milyenek a folyamatok a nemzetgazdaság szintjén. Szeretném, ha a tőzsde még ennél is jelentősebb szerepet játszana. Ha nemcsak makro-, hanem mikroviszonylatban is megállná a helyét. Hogy ne csak 46 magyar cég legyen bevezetve a tőzsdére, hanem ennél sokkal több. Ezáltal a kis- és középvállalati szektor is rendezettebbé válna. És jó lenne, természetesen, ha külföldi cégek is belépnének. 

– Ön szerint hogyan lehetne közelebb vinni a tőzsdét az átlagemberhez? Ha már ilyen nagy és jól szervezett piac kialakításán fáradoznak…

– Ez egy másik feladat. Ez egy másik stratégiai pillér a BÉT életében, hogy javítsa és korszerűsítse a hazai megtakarítási szerkezetet. Jelenleg a lakossági megtakarítások 1,2 százaléka van részvényekben. A BÉT-en jegyzett papíroknak mindössze 4,3 százaléka van magyar kisbefektetők kezében. A tízmillió magyar lakosból számszerűen alig több mint 150 ezer ember rendelkezik részvénnyel. Ez nagyon kevés. A jó hír az, hogy már az előző elnökség alatt elkezdtük járni az országot, hogy közelebb hozzuk az emberekhez a tőzsdét. Létrejött az Öngondoskodás Alapítvány is, a-melynek a célja erősíteni a fiatalokban a befektetői öntudatot és a bátorságot. De ezeken kívül is van még néhány új ötlet a tarsolyunkban, amelyekről még korai lenne bármit is mondani. 

– Legalább a főbb irányvonalakat elárulhatná…

– Megpróbáljuk a sajtót és a médiát hatékonyabban bevonni, mert ezeknek nagy hatásuk van az emberek gondolkodására. Ezeken keresztül népszerűsítenénk a tőzsdét, hogy az emberek merjenek hosszú távra tervezni. Amerikában az emberek megveszik a részvényeiket, és harminc évig rájuk se néznek, csak újakat-újakat vesznek. Magyarországon ezzel szemben egészen az orosz válságig az volt a jellemző, hogy a kisbefektetők ugyanaznap adtak és vettek. Aztán a válság idején sokan megégették magukat, és utána már ezt sem merték tenni. Részvényeket csak hosszú távra szabad venni, kivéve, ha valakinek ez a szakmája, és minden nap ezzel tud foglalkozni. De ez csak nagyon keveseknek adatik meg.

– Ez azért szoros összefüggésben van a magyar átlagkeresetek összegével is, nem?

– Határozottan állítom, hogy a kereset relatív fogalom. Mert ha például valakinek 60 ezer forint a jövedelme egy hónapban, annak már a 20 ezer forint is sok. Viszont ha azt a 20 ezer forintot befekteti, és az árfolyam 10 százalékkal emelkedik, akkor az a 20 ezer forint is ugyanolyan arányban növekszik, mintha valaki 2 milliót fektetett volna be.

– Ön nyugodt szívvel tudná ajánlani egy 60 ezer forint havi jövedelemmel rendelkező embernek, hogy tőzsdézzen?

– Természetesen nem. Ezt csak az arányosítás végett mondtam. A tőzsde nem egy biztos befektetési forma. 

– Meg lehet határozni azt a jövedelemszintet, amely felett már érdemes belevágni az értékpapír-kereskedésbe?

– Azt kell megnézni, hogy kinek milyen a tűrőképessége. A tőzsdézés ugyanis gyakran nem más, mint egy adrenalinjáték. Ha meg tudja állni, hogy ne lesse állandóan a részvényeit, akkor hosszú távon jó esélye van arra, hogy nyer vele. El kell döntenie, hogy a megtakarítása mennyi időre szabad. Aki azt mondja, van egy hónapra szabad pénzem, de a következő hónapban autót szeretnék vásárolni, az ne jöjjön a tőzsdére, mert nem biztos, hogy egy hónap múlva nyereségesen tud kiszállni belőle. Aki viszont azt mondja, félreteszek X forintot minden hónapban, és nyugdíjas koromig hozzá nem nyúlok, az hozza a tőzsdére, és ne vigye máshova.

Persze azoknak, akik nem tartják magukat elég bátornak ahhoz, hogy direktbe kereskedjenek, azoknak inkább a befektetési alapok és nyugdíjalapok ajánlottak, amelyeket profi befektetők kezelnek.

– Lehet, hogy durva a hasonlat, de sokszor úgy tűnik, hogy a szerencsejátékot és a tőzsdézést csak egy hajszál választja el egymástól.

– Nyersen fogalmazva: a tőzsde rövid távon szerencsejáték, hosszú távon megtakarítás. 

– És mit jelent Ön számára a tőzsde? Azon kívül, hogy a munkahelye?

– Számomra a szabad piac és a demokrácia megtestesítője. Joggal mondták egyesek annak idején, hogy a tőzsde a rendszerváltás szimbóluma. És persze a pénzvilág jelképe is.

– Önéletrajzában megjegyezte, hogy egyik hobbija, kedvence az olimpiai játékok. Ezek szerint nem csak a varsói tőzsdeprivatizáció miatt tekint nagy várakozással a következő hetekre?

– Én világéletemben aktív sportoló voltam, de ugyanúgy szeretek passzív nézőként is részt venni a sporteseményeken. Az olimpia számomra az emberiség egyik legnagyobb találmánya. Az elmúlt pár alkalommal volt szerencsém ott lenni a helyszínen, úgyhogy ezt a jövőben is megteszem.

– Akkor, ezek szerint, az idén Athénban nyaral a tőzsde elnöke?

– Igen, a helyszínen fogok szurkolni.

Életrajz

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!