hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Leállt a pénzügyi világ szívverése

2001. 09. 17.
A keddi példátlan terrortámadás nemcsak a tudósításokból ismertté vált épületekben, intézményekben és emberéletekben tett jóvátehetetlen károkat, hanem ezzel célponttá vált az USA és a világ globális pénzügyi rendszere is. A terroristák egyszerre két fronton támadtak: az egyik az amerikai kormányzati hivatalok, másrészről viszont az üzleti élet, a globális pénzügyi rendszer szimbólumának számító World Trade Center ellen. A több mint 400 méteres épületegyüttesben 26 ország 400-nál is több vállalata bérelt irodahelyiségeket, naponta ötvenezer dolgozót foglalkoztatva. Az ezrekben mérhető halálos áldozatok mellett több 10 milliárd dolláros káresetről beszélhetünk. A pénzügyi szektoron kívül a biztosító- és a légitársaságoknak kell jelentős veszteségeket elkönyvelniük. A terror világgazdaságra gyakorolt hatásáról egyelőre megoszlanak a vélemények. A jövőbe senki sem lát.



Munkahelyükről távozó alkalmazottak a romos Wall Streeten. A terror nyomán háborús helyzethez mérhető eséseket produkáltak a tőzsdék Fotó: Reuters

A nemzetközi piacok rendkívüli érzékenységgel reagáltak az USA történetének eddigi legsúlyosabb terrortámadására. Az európai tőzsdék legtöbbjén háborús helyzetekhez mérhető eséseket produkáltak a részvényárak, miközben a szinte minden részvénytől szabadulni kívánó befektetők aranyba, illetve állampapírokba menekítették tőkéjüket. Az arany az események napján 7 százalékkal drágult, miközben a kőolaj világpiaci ára egy nap leforgása alatt 4 dollárral emelkedett, majd két nap múlva visszaállt az eredeti árfolyamra. Az európai és az ázsiai tőzsdék lapzártánkig, csütörtökig megnyugodni látszódtak. Ehhez nem kis mértékben járultak hozzá a világ gazdasági vezetőinek egybehangolt pozitív nyilatkozatai is. Bár az amerikai tőzsdék csak hétfőn nyitnak ki, kulcskérdés az, hogy a kis- és nagybefektetők idegessége és bizonytalansága mennyire csitul le a nyitás napjáig, mennyire hisznek a magabiztos nyilatkozatoknak. A terrort követő napokban mindenesetre zűrzavar, kapkodás jellemezte a börzéket, amit jól mutatott az is, hogy az első napi 8-15 százalékos esés után két nappal stabilizálódtak az árfolyamok. 



Nincs jövőbe látó



Az Amerikát ért támadás gazdasági következményeit ma senki sem látja előre. A szakértők véleménye megoszlik, ám egy kisebb vagy nagyobb válságjelenség kialakulását nem vetik el. A következmények kimenetele részben attól függ, hogyan fognak reagálni a pénzügyi befektetők, illetve az amerikai polgárok, amikor hétfőn kinyitnak az amerikai börzék. Ha ösztönösen, hisztérikusan eladásba fognak, akkor kétségtelenül mély zuhanásba kezdenek az indexek, s ez beláthatatlan, az egész világra kiható következményekkel járhat. 

Talán túlzásnak tűnik azt mondani, hogy a mostani helyzet a nagy világgazdasági válsághoz hasonlít. Pedig az akkori válság "hógolyóját" a túlértékelt tőzsdei papírok viharos zuhanása indította el a lejtőn, az emberek pánikszerűen eladták a papírjaikat, ami csak tovább csökkentette az árfolyamokat. Mivel sokan erőn felül, akár hitelre is vásároltak értékpapírokat, és a tőzsdepánik idején a vásárolt értéknek töredékéért tudtak csak túladni a papírokon, így milliók jutottak koldusbotra, és cégek sokasága ment tönkre. Ez a mai gazdasági helyzetben nemigen fordulhat elő, de ha fegyelmezetlenül, hisztérikusan eladásba kezdenének az amerikaiak, az kisebb mértékű, de hasonló következményekkel járhat. Az amerikai lakosság ugyanis a GDP 1 százalékának megfelelő (!) összeget tart részvényekben, ezt azonban nem csupán a megtakarításaiból, hanem jórészt hitelekből fedezi. A fogyasztói társadalom ideálja, a hitelkártyarendszer mind hozzájárult ahhoz, hogy ma az amerikai középosztály egy része eladósodott. Egy esetleges tőzsdekrach családok százezreit sodorhatja a tönk szélére, s a társadalom nagy része – látva a bizonytalanságot– visszafogja a fogyasztását. Ez a vállalatokat arra kényszeríti, hogy csökkentsék a termelésüket, ami a nyereségességük csökkenését, elbocsátásokat, a munkanélküliség megugrását és az infláció emelkedését hozhatja magával. Nem vitás, hogy mindez tovább gerjeszti a fogyasztás visszafogását. Ez a spirál pedig csak tovább mélyíti a válságot. A következő napok nagy kérdése tehát az amerikai fogyasztók magatartása. A CNN hírtelevíziónak Anthony Chan közgazdász ezzel kapcsolatban a következőket nyilatkozta: "Remélem, és ezért imádkozom, hogy a fogyasztók a helyes utat válaszszák, ezzel megmutatnák az ellenállásukat a terrorizmussal szemben." A kérdés azért nem érdektelen, mert az USA gazdasági válsága esetén – lévén a legerősebb, legmeghatározóbb a világon – az egész világot beleránthatja egy válságba, receszszióba. Az imént felvázolt folyamatok elméletben léteznek csupán, és reméljük, hogy maradnak is, viszont hasonló folyamatok elindulása nem zárható ki. 



Olajválság 2001?



A legrosszabb forgatókönyvben szerepel még egy az 1973-as olajválsághoz hasonló szituáció is, amikor tartósan mesterségesen magas volt az olaj ára, derékba törve ezzel a világ gazdaságának fejlődését. Megnyugtató, hogy a főbb olajtermelő országokat tömörítő szervezet, az OPEC főtitkára a csapást követő órákban kijelentette: a világ olajellátásának stabilitása érdekében a szervezet kész kitermelési kapacitás-tartalékait mozgósítani, és nem engedi, hogy a helyzettel visszaélve bárki csökkentse az olajkitermelést. Kizártnak tartotta, hogy az egyes tagországok az "olajfegyverhez" nyúlnak. 

Az olajszállítmányok kedd óta rendben megérkeznek a felhasználókhoz, az olaj ára két nappal a terrortámadás után visszaállt a kiinduló 28 dolláros szintre. Ma még nyitott kérdés azonban, mi történik abban az esetben, ha ígéretéhez híven az USA válaszlépésekre szánja el magát. Napokkal a történtek után egyre több a bizonyíték arról, hogy arab személyeknek köze volt a támadáshoz. Noha az USA a szükséges nyersolajat nem kizárólag arab országoktól vásárolja, beláthatatlan következményekkel járhat, ha a konfliktus az "olajmezőkre" is kiterjed. 



Pesszimisták és hivatali optimisták



A terrortámadás időzítése abból a szempontból sem szerencsés, hogy a világgazdaság motorjának számító USA-t olyan időszakban éri a nyilvánvalóan komoly pénzpiaci kihatásokkal is járó megrázkódtatás, amikor gazdasága eleve lassulóban van. Az idén az USA gazdasági növekedése közel a felét éri csak el a tavalyinak, és a történtek az idei kilátásokat tovább rontják. 

A csapásmérésnek az USA és a világ gazdaságára gyakorolt lehetséges hatásának megítélése megosztja az elemzőket. Vannak a pesszimisták, optimisták és hivatalból "kötelezően" optimisták. A hivatalból is optimista IMF és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, valamint a világ hét legnagyobb gazdasági hatalmának központi bankjai szerint nagyon kicsi az esélye annak, hogy a világgazdaság összeomlik. A mostanihoz hasonló forgatókönyv szerint a visszaesés rövid ideig tart, majd ezt követően visszaáll a normális pályára. Példátlan összefogást tanúsítottak a világ pénzügyi vezetői: a G7, a világ hét legfejlettebb államát tömörítő szervezet képviselője kijelentette: minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a tragédia ne rombolja le a világgazdaságot. A világ vezető központi bankjai ezt a célt támogatva 120 milliárd dollárt pumpáltak bele a pénzrendszerbe, összehangolt kamatcsökkentésre azonban nem lehet számítani. Wim Duisenberg az Európai Központi Bank elnöke kijelentette, hogy ha szükséges, kész beavatkozni a piaci folyamatokba az Egyesült Államok megsegítése érdekében. A Reuters hírügynökségnek nyilatkozó J. P. Morgan befektetési szakértője felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy abban az esetben, ha az USA nemcsak terroristák ellen, hanem egy állam ellen hajt végre megtorló intézkedéseket, jóval súlyosabb gazdasági következményeket von maga után. 

A pesszimisták közé tartoznak azok az elemzők, akik szerint tovább zsugorodik az amerikai gazdaság, részben azért, mert emelkedni fog az olaj ára, részben azért, mert a bizalomvesztés miatt visszaesik az idegenforgalom. Számos elemző elképzelhetőnek tartja, hogy a jelenlegi események hatására recesszióba csúszik az eddig is komoly lassulással küzdő amerikai gazdaság és a japán gazdaság folyamatos gyengélkedésével és az európai lassulással karöltve ez a lehetőség komoly veszélyeket rejteget az egész globális gazdaságra nézve is. A múlt héten látott napvilágot (tehát a fekete események előtt !) a Nemzetközi Valutaalap tanulmánya, miszerint várhatóan egy százalékkal lassul az idén a világ gazdasága. 

Az optimisták táborát szaporítják azok az elemzők, akik ugyan nem vállalkoznak arra, hogy előre megjósolják a terroresemény világgazdaságra gyakorolt hatását, de úgy vélik, hogy egy hatásos válaszlépés visszaállíthatja a befektetők bizalmát. 

A német IWH gazdaságkutató intézet szerint az USA elleni terrortámadás növeli a globális recesszió veszélyét, főként abban az esetben, ha az amerikai lakosság visszafogja a fogyasztását, sőt Amerika nem tekinthető többé biztos befektetési területnek. Hans Eichel német pénzügyminiszter egyszerűen csak ostobaságnak minősítette a kutatók eme véleményét. 


Magyarország mint menedékhely

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!