Az export bővülése továbbra is az ipari termékek (14 százalékos) növekedésének
köszönhető, a kivitelen belül 92 százalékos részarányt képviselnek. Kedvező változás,
hogy a nem vámszabadterületi, úgynevezett hagyományos termékek exportja 17,4 százalékkal,
tehát átlagon felül bővült. Ez azt jelenti, hogy magyar tulajdonban levő cégek
nagyobb arányban végeznek beszállítói munkát. Külkereskedelmünk a fejlett országokkal
kiegyensúlyozott, exportunk kismértékben emelkedett ebben a régióban. A vizsgált időszakban
nem változott a közép- és kelet-európai országoknak a kivitelen belüli részaránya,
a fejlődő országok felé irányuló exportunk viszont tovább csökkent, részarányuk
csupán 3 százalékot tesz ki. Az EU-országokkal folytatott kereskedelmünkben (1296
millió dolláros) pozitívum keletkezett az első hét hónapban. Az unió térsége adja
a kivitelünk 77 és a behozatal 60 százalékát, a legnagyobb külkereskedelmi partnerünkkel,
Németországgal továbbra is pozitív az egyenleg. Az orosz válság okozta drasztikus
exportcsökkenési trend az idén megfordult: 34 százalékkal nőtt az orosz piacon gazdát
talált termékek aránya, viszont jelentősen, majdnem 20 százalékkal visszaesett a FÁK
egyéb országaiba irányuló kivitelünk.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2000. 09. 16. (IV/38)
