hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Bővölködő adakozók
Bibliai tized amerikai módra

2000. 07. 29.
A legtöbb vagyonos ember a Földön az Egyesült Államokban él napjainkban is, és Amerika rendkívül büszke arra, hogy továbbra is a nagy lehetőségek hazájaként tündökölhet. Eddig 267 milliárdost, és két és fél millió milliomost produkált az amerikai álom. Ez messze felülmúl bármilyen más nemzetet, de nemcsak a vagyon felhalmozásában, hanem az adományozásban is az USA áll az élen, legalábbis a Time magazin cikke szerint.



Egy munkanélküli dél-afrikai ennivalóért könyörög az utcán. Isten áldását kívánja.
     Fotó: Reuters

Sokan állítják, hogy az amerikai milliomosok elsősorban hiúságból és nem
emberszeretetből adakoznak. Ők viszont azt mondják, hogy a nagyvonalú adakozás az
emberiesség legjobb kifejezője. Tavaly az Egyesült Államokban összesen 190 milliárd
dollár értékben ajánlottak fel adományokat, ami az elmúlt 28 évben rekordösszegnek
számít. Az elemzők a megújult adakozási kedvet azzal magyarázzák, hogy a high-tech
forradalom eredményeképpen rövid idő alatt több ember gazdagodott meg, mint a történelemben
eddig bármikor.

Az amerikaiak többet adakoznak, mint bármilyen más nemzet, akár pénzben, akár
karitatív munkára fordított időben mérjük. A németeknek 13 százaléka, a franciák
19 százaléka végzett tavaly valamilyen karitatív tevékenységet, ezzel szemben az
amerikaiak 49 százaléka végzett társadalmi munkát a Johns Hopkins nonprofit szektorról
készített tanulmány szerint. Míg a németek 44 százaléka, a franciák 43 százaléka
adományozott pénzt 1999-ben, addig az amerikaiak 73 százaléka tett így. Ezek szerint
nemcsak a szupergazdagok tartják fontosnak az adományozást, hanem az amerikai társadalom
többsége. Az persze hozzátartozik a teljes képhez, hogy a fejlett nyugat-európai országokban
és Japánban is jóval magasabbak a szociális adók, így ott az állam kevésbé bízza
az emberek segítőkészségére a támogatást. Sok európai állítja, hogy az
amerikaiaknak nincs kultúrájuk, ezért szegényebbek Európánál, viszont Európának mégis
példa lehet az adakozás kultúrája. Az amerikai minta szerint jobb, ha a gazdagabb polgárok
önszántukból, és nem állami kényszerből finanszírozzák a rászorulók költségeit.
Ez összefügg a bibliai világnézettel, miszerint nagyobb hangsúlyt fektetnek az egyéni
áldozatvállalásra, mint az állam gyűjtő és osztó szerepére.

A Time magazin az 1999-ben befolyt karitatív adományokat – ami a nemzeti össztermék
2 százaléka volt – a bibliai tizedhez hasonlítja, de megjegyzi, hogy azért még
jelentős a lemaradás. A legendássá vált Szilícium-völgy, a fiatal high-tech
multimilliomosok hazája számos nagylelk? adományozót termel ki, akik komoly kutatásokat
végeznek az adakozás előtt, figyelemmel kísérik az adományok felhasználását és
számon tartják az eredményeket is. Az új generáció szeretne méltó utódja lenni a
hajdankor nagy iparmágnásainak, hiszen Carnegie, Ford, vagy Rockefeller nevéhez nemcsak
saját multinacionális vállalataik kötődnek, hanem könyvtárak, kórházak vagy akár
egyetemek. Sok turista meglepődik, amikor azt látja, hogy New Yorkban a legnagyobb múzeumok
magántőkéből jöttek létre. A hajdankor nagy adományozóit a jelen és a jövő
milliárdosai váltják fel.

Néhány példa a legnagyobbak közül. Bill Gates az Andrew Carnegie által az 1900-as évek
elején építtetett hatalmas könyvtárakat ingyen digitalizálja a 21. század kívánalmainak
megfelelően. Gates ezen túl rendkívül sokat adakozik a harmadik világot sújtó járványok
visszaszorítása érdekében. A magyar származású Soros György évi 2 milliárd dollárral
az adományozási lista második helyezettje, az egész világot behálózó oktatási, egészségügyi
és kulturális tevékenységek támogatásával. Jim Barksdale, a Netscape egykori elnöke
100 millió dollárral támogatja szűkebb hazája, Mississippi oktatási rendszerét. Jim
Clarck, a Silicon Graphics és a Netscape alapítója 150 millió dollárral támogat egy
stanfordi gyógyá-szati kutatást. Pierre Omidyar, az eBay alapítója pedig csaknem
minden vagyonát, 4,2 milliárd dollárt fektetett az Omidyar Alapítványba, ami
nonprofit vállalkozások önellátóvá fejlesztését tűzte ki célul. Ted Turner, a
CNN alapítója 1,1 milliárd dollárral támogatta az ENSZ Világszervezetet.

Az America\'s Promise oktatási alapítvány elnöke, Colin Powell szerint nem a
gazdagokat illeti a dicséret az adományokért, hanem az átlagembereket, akik nincsenek
reflektorfényben, és átlagos jövedelmükből hoznak hatalmas áldozatokat általuk
fontosnak tartott célokért. A 81 éves nyugdíjas, Morris Popes csak egy a sok millióból,
aki vasúti mérnökként 1982 óta minden évben 500 dollárral támogatott egy atlantai
élelmezési programot, amellett, hogy évente 3000 dollár tizedet fizetett az "Első
Korintusi Misszió" baptista gyülekezet számára. Volt olyan év, hogy havi 1700 dolláros
fizetéséből 1200 dollárt adott az éhezők megsegítésére. "Csodálatos, hogy
Isten hogyan gondoskodott rólam a munkáséveimben és a családalapításban, közben számtalanszor
látogattam meg hajléktalanokat, és hallottam, ahogy azt mondják, hogy a gyermekeiknek
nincs mit enni. Mindenkinek érezni kellene az adás örömét; aki ezt megérti, az
adakozó ember lesz" – összegezte Popes saját motivációját.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!