hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Lassan emelkedhet csak az életszínvonal
Lent tartott bérek

Nem várható lényeges változás vagy áttörés a bérek növekedése tekintetében. A hivatalos retorika a következő években is az eddigi 3-4 százalékos reálbér-növekedést, azaz igen szolíd életszínvonal-emelkedést tart megvalósíthatónak, s ebben nem ad megoldást a majdani uniós csatlakozás sem. Az EU átlagát optimista számítások szerint is csak 20 év múlva közelíthetjük meg. Kitörés tehát csak egyéni szinten képzelhető el.

Bár a gazdaságunk már harmadik éve 4 százalék körül növekszik, ez mégsem érezteti
hatását az életszínvonal javulásában. A reálbérek érezhető emelkedése tartós
gazdasági növekedést feltételez, de jó hír, hogy ez a folyamat már elkezdődött. A
rendszerváltás előtti évek GDP-jét – az átalakítás okozta erőteljes visszaesés
miatt – csak most tudtuk elérni, azaz gazdaságunk teljesítőképessége most érte el
az 1989-es szintet. A gazdasági szakemberek a következő néhány évben 4,5-5 százalékos
gazdasági növekedést prognosztizálnak, de hozzáteszik, hogy a reálkereset (tehát az
inflációtól megtisztított jövedelem) nem nőhet ilyen mértékben, inkább 3-4 százalékra
lehet számítani.

A reálkereset a rendszerváltás óta először 1997-ben nőtt jelentősen, méghozzá
4,9 százalékkal. Ez a hétköznapokban azt jelentette, hogy havonta 1870 forinttal volt
több pénzünk, mint egy évvel korábban, egész évben pedig 22 ezer 400 forinttal költhettünk
el többet. Tavaly kicsit kevesebb volt a "plusz pénzünk", mert csak 3,6 százalékos
volt a reálbér-növekedés. Ez azt eredményezte, hogy havi 1600 forinttal több volt a
zsebünkben, mint az előző évben, így havonta például kettő kilogramm marhafelsállal
vagy hat hamburgerrel többet vásárolhattunk, mint az előző évben. Az idén már
messze kisebb arányban – csupán 2,5 százalékkal – nőtt a reálkeresetünk az év
első 9 hónapjában. Ez azt jelenti, hogy havonta 1200 forint a "többletünk", ezen
két mozijegyet vagy nyolc és fél kiló almát vásárolhatnánk. Oblath Gábor, a
Kopint-Datorg Rt. kutatási igazgatója szerint jövőre sem nő ennél jelentősebben a
reálkereset, de 2001-ben és a választás évében kedvezőbb lehet a növekedés. Középtávon
a háztartási fogyasztás nem fog gyorsan emelkedni, tartósan a GDP-növekedés alatt
marad.

A hazai fogyasztás vásárlóerő-paritáson számolva jelentős különbséget mutat az
uniós átlaghoz képest – mondta Oblath. A Magyarországon megtermelt GDP egy főre eső
aránya csupán fele az uniós átlagnak, de ha ezt nominálisan számoljuk, akkor még
nagyobb a különbség. Meglehetősen optimista számítások szerint, ha a következő években
hat százalékkal nőne a gazdaságunk, és eközben az Európai Unióé kettő százalékkal,
akkor 2015-re érnénk utol az EU átlagát. Ennél reálisabb, de még mindig optimista
számvetés szerint, ha évi öt százalékkal bővül a hazai GDP, 2021-ben lennénk az
EU jelenlegi szintjén.

Miért nem emelkedhet nagyobb léptékkel a reálbér? A keresetek alakulása sok szálon
kötődik a gazdaság egészéhez, az igen bonyolult egymásra utaltság miatt több
makrogazdasági folyamatot befolyásol. A bérek alakítását egyrészt gazdasági törvényszerűség,
másrészt politikai akarat irányítja.

A bérek hatással vannak az inflációra, a termelékenységre és a folyó fizetési mérleg
alakulására is. Elméletileg a bérek emelkedése az infláció növekedésést eredményezheti.
Ha több fizetést adnak a vállalatok, nőnek a kiadásaik, amit az árakban kompenzálnak,
és magasabbak lesznek a termékek árai, s ez egy általános inflációs lavinát indítana
el. Másrészt, ha magasabbak lennének a bérek, többet fogyasztanánk, s mivel az áruk
jelentős része import, meglódulhatna a behozatal. Emiatt azonban megnyílna az
export-import olló, ami negatívumot okozna a folyó fizetési mérleg hiányában, ez
pedig veszélyeztethetné, felboríthatná a gazdasági egyensúlyt. A hiányt – jobb híján
– külföldi hitelek felvételével lehetne pótolni, ami elméletileg egy adósságnövekedési
hullámot indítana el. Egy ilyen bizonytalan, ingatag gazdaságból pedig könnyen
elillan a tőke, mint ahogy el is illant két évvel ezelőtt a megrogygyant ázsiai orzságokból,
ezzel még nagyobb romlást idézve elő. A tőke olyan stabil és a fejlődés szakaszában
levő gazdaságot keres, ahol kedvezőek a feltételek a magas nyereség kitermelésére.
Magyarország tőkevonzó képességének egyik pillére a viszonylag alacsony munkabér,
másik a térségben fejlettnek mondható banki és jogszabályi környezet. A mai globális
világgazdaságban tehát igen kicsi a kormányok mozgástere a bérpolitika alakításában,
alkalmazkodniuk, igazodniuk kell a tőke igényeihez.

Az EU-csatlakozás várhatóan jótékony hatással lesz a bérek alakulására. Ugyan
nincs írásban rögzítve, hogy a csatlakozó országok béreit harmonizálni kell a
nyugat-európai szintre, de mivel mindkét fél számára ez a kívánatos megoldás, ezért
ez a tendencia a valószínű. Gyakran hallani arról, hogy a nyugati országok félnek
attól, hogy a magasabb kereset reményében a kelet-európaiak százezrei vagy milliói
rajzanak majd ki azokba az országokba, ahol nélkülük is igen magas a munkanélküliség.
Ezt elkerülendő, várhatóan támogatni fogják a csatlakozandó országok béremelési
igényeit. Másrészt a csatlakozással megszűnhet a magyar termék alulértékeltsége.
Napjaink Nyugat-Európájában jó minőség? magyar termék nem adható el azon az áron,
mint egy hasonló minőségű, Nyugaton készült termék, csak azért nem, mert magyar. A
csatlakozás után viszont országunk és a térségünk megítélése is változik, felértékelődik,
és így a magyar áruk értéke is megnő, ami tovább duzzasztja a GDP-t. Ha pedig erősödnek
a vállalatok, jobban megengedhetik maguknak a béremelést.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!